Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Forrásközlés - Hermann István: Sikertelen magzatelhajtás a XVII. század elején
Forrásközlés „Nem tudom kuruanő leania mint uagjon dolgod de ighen nő az hasad. Mondot az leanj: de edes Aniam Icett vPmőg/t uagjon raitam es azok tolijak kj az hasamatt.25" AZ OKLEVÉL SZÖVEGE 26 Szolgalatunkat* ajanliuk Kegelemeteknek mjnt minekwnk io akaró bjszodalinas Vrainknak, Isten sok jókkal aldgjamegh Kegelemetekett mjnd fejenkintt.27 Jőuő élőnkben az Sitkén lakozo Hőke Janos, es emlekezek, hogj w nekie itt rnj közöttünk es az mj Varasunkban bjszonsagh be szedise uolna, nemjnemw dologit felőli az mely nézendő uolna az w fjara, es annak jeghben leuő előbbenj matkajara, Kaiary Mészáros Mjklosera.28 Mely Sitkej Hőke Jánosnak kiuansagatt mi mind fejenkint méltónak es igaznak itjlünk lennj, es az mjnemw dologra w az mj Varasunkban ualo tanukatt föl fogta, azokat mj élőnkben hjuatuan, hogj igassagaban az exponens megh ne fogjatkoznejok, hjtek szerint igj examinaltak megh, az mint kőuetkezik:29 1. Biszonsaga Hencz Sofja ittualo polgár asszonj anorum 70. Hjtj után eztt uallja: Mikor ugjmond liaszamban uesztegh wlők uala, iűuő hoszzam az az Ferencz az kié az az latorsagh uoltt hozuan kesziben égj nadragott.30 Es en mondek nekje: te ugjmond hjtuan ember mjnt uesztetted magadatt? S monda: biszonj el uesztettem magamatt. Es ismegh mondek nekie: atkozot léginj, mond megh ennekem, ha te dolgod e az auagj nem? 25 A Magyar népballadák című kötetben négy balladát is találunk a szégyenbe esett lány esetéről. Valamennyiben a szoknya elől rövidülő, hátul hosszabbodó állapotát firtatja a leány édesanyja, aki minden esetben a szabó hibájának tartja a változást. „Szabó nem jól szabta, / Olló nem jól nyírta, / Cérna nem jól varrta: / Mert összerántotta.” Szegvári Katica balladája. In: Magyar népballadák. (Szerk.: Ortutay Gyula). Bp„ 1976. 227-230. 26 A szövegkiadásnál igyekeztem a betűhív átírást követni, csak a központozással és a bekezdések alkalmazásával bontottam ma is értelmezhetőbb részekre a szöveget. Technikai okokból a w=ű betűn az eredetileg alkalmazott vesszőt nem tudtam jelölni, helyette M> betűt alkalmaztam. 27 Utána egy jel következik, amelyet ebben az oklevélben még egy alkalommal használt a scriptor, a bevezető szakasz legvégén az első tanú bevallásának kezdete előtt. A jel szinte teljesen azonos Thoti Demeter pápai nótárius által kiállított pápai bírói oklevelek szövegének végén alkalmazott jelzéssel. Az oklevél írásképeit más Thoti által kiállított oklevelekkel összevetve némi következetlenségre lehet következtetni. Ez azonban általában nem nagyobb, mint egy-egy oklevélen belül előforduló következetlenség. Ezek figyelembe vételével a jelen iratot nagy valószínűséggel a városi jegyző írta. Thoti Demeter 1608—1620 között folyamatosan előfordul nótáriusként a pápai városigazgatásban. 1622-ben feleségét említik, mint az elhunyt Demeter deák özvegyét. Úriszék. XVI-XVII. századi perszövegek. Budapest, 1958. (A kiadványt készítő munkaközösség: Varga Endre és mások) 286., 527. 28 Valószínűleg a leány apját nevezték meg. 29 Vö: 27. jegyzet. (° A Hencz família másik ismért tagja Hencz Imre szabó céhmester volt, aki később többször viselt városi bíróságot is. Hencz Zsófia lehetett a közeli rokona, édesanyja esetleg nagynénje, aki odahaza tartózkodott és átvette amikor varrni, javítani való ruhákat hoztak a műhelybe. 212 Acta Papensia I (2001) 3-4.
