Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Forrásközlés - Hermann István: Sikertelen magzatelhajtás a XVII. század elején
Forrásközlés HERMANN ISTVÁN Sikertelen magzatelhajtás a XVII. század elején A KÖVETKEZŐ OKLEVÉL több szempontból is érdekes pápai vonatkozású adatokat tartalmaz. A város főbírája és az egész tanács állította ki, a város autentikus pecsétjével pecsételték meg. A kifogástalan állapotban fennmaradt papírfelzetes lenyomat a második pápai pecsét egy különösen szép állapotban megmaradt példánya.1 * A főbírói tisztséget ekkor nemes Rauser Gergely az enyingi Török, majd később a Nyári család hűséges familiárisa töltötte be.? Az oklevélben leírt eset3 * a fennmaradt minimális adat ellenére szinte biztos, hogy Kajáron (a mai Győr megyei Kajárpéceri1) történhetett, az ottani szőlőhegyben. A pápai polgárok már a középkorban rendelkeztek ezen a vidéken szőlőbirtokokkal. A XVI-XVII. században a végvári katonáknak is sok esetben kimutatható itt extraneus szőlője.5 Valószínűleg ilyen szőlőbirtokon munkálkodhattak azok a szolgálólányok is, akik talán a bor első fejtését végezték: „...az hordobull az forrot muston nád Czjuin igen jszzak uala..." A név szerint nem említett leány kajári Mészáros Miklós leánya volt. A Ferenc keresztnéven említett fiatalember vagy szintén szolgaként, vagy pápai szőlő- birtokos (fia)ként: járhatott a hegyben. Az első tanú többek között azt vallotta, hogy a fiú megüzente a leány családjának, hogy „...kűldgjek ki az leant oda aholol en lakom..." ez a hely Pápán lehetett. Itt található a tanúvallatás legfontosabb, nyilatkozatszerű részlete a vallatást kérő Höke családra nézve: „De megh jszentem ugjtnond tiekiek (tudniillik a leány szüleinek, kiemelés HL) hogj azt az legint6 ne háborgassak erette, mert bjszonj bűntelen abban..." A 1 Vö: HERMANN István: Pápa városi pecsétek a XVII. században. In: Ezredforduló, a Pápai Művelődés- történeti Társaság millenniumi emlékkönyve. (Szerk: Hermann István - Mezei Zsolt). Pápa, 2001.113— 128. A pecsét rajza: uo. 125. 1 HERMANN István: Pápai bírók a XVII. században = Pápai Múzeumi Értesítő 7. Pápa, 2002. (Megjelenés alatt) Négyszer viselte a pápai főbíróságot: 1608/09.; 1610/11.; 1611/12.; 1617/18. években. 1 Az egyik tanú „Iatorsagh”-nak nevezi. Jellemzően a súlyos bűncselekményeket illették ezzel a fogalommal a XVII. században is, de általánosan használták a paráznaságot elkövető férfiakra. 1 A település Pápától Győr felé mintegy húsz kilométerre található. Mind manapság, mind a XVII. században jó volt a megközelíthetősége. Martinus ZEILER: A magyar királyság leírása Budapest, 1997. 132., című művében Pápa és Győr között „.. .egy szép szólóhegy .. .mellett vezet az út,” ennek a szőlővidéknek a közepetáján, a Sokoró-pannonhalmi dombvidéken helyezkedett el Ka jár. s SZAKÁLY Ferenc: Pápa a török korban. In: Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970- ig. (Főszerk.: Kubinyi András). Pápa, 1994. 155. 6 Mármint Höke János név szerint meg nem nevezett fiát. Acta Papensia I (2001) 3^1 207
