Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Műhely - Jakab Réka: Levéltárügy a Dunántúli Egyházkerületben
Műhely superintendentia levéltárának rendbe szedése és laistroma elkészítése régi óhajtás lévén és az most is szóba jővén, felszóllíttatott erre Morvát János assessor úr, hogy azt elkészíteni ne terheltessék."12 Az iratok rendezése a következő évben két helyszínen kezdődött el; Pápán és a kerületi főjegyző székhelyén, Balatonfüreden. Horváthot munkájában Török József fiskális (ügyvéd) és Rózsa Dániel kollégiumi pénztámok segítette. A rendezés területi megosztása arra utal, hogy külön kívánták kezelni az újabban keletkezett püspöki és főjegyzői iratokat. Azért lehetett szükség Balatonfüreden, a jegyző székhelyén az iratok rendezésére, mert a kerületi levéltárba csak azok a főjegyzői iratok kerültek be 1827-ben, amelyek Tóth jegyzősége alatt keletkeztek, a többi jegyzői irat pedig, a régi gyakorlatnak megfelelően a mindenkori jegyzőnél maradtak. A rendezés ideje alatt a főjegyző meghalt, így a hivatala betöltésének 10 éve alatt keletkezett iratok Pápára kerültek. Ezekről az iratokról ekkorra már elkészült egy lajstrom.13 14 A Pápán folyó munka már nem volt ilyen eredményes, személyi okok miatt 1841- ig gyakorlatilag nem történt előrelépés a rendezésben. A munka jellege teljes odaadást és következetes véghezvitelt kívánt, hiszen ez volt a levéltár anyagának első áttekintése, felmérése. A cél az iratok tárgy- és betűszerinti lajstromozása volt és erre a feladatra Mórocza Dániel táblabírót jelölte az azévi közgyűlés.1,1 Egy év múlva a közgyűléshez beküldött jelentés szerint Mórocza számba vette az 1814-ig terjedő iratokat. Munkája nem eredményezett egy szabályos lajstromot, de a levéltári anyag használatát megkönnyítette. Segédletét csak a jegyzőkönyvek és azok egyes ponjtaihoz kapcsolódó iratok visszakeresésében lehetett használni, ma — a levéltári rend időközbeni felbomlásával — csupán a jegyzőkönyvekhez készült tárgymutatója használható. Ezt a munkát Mórocza végül nem fejezte be és nem vállalta a folytatását sem. A levéltárról való gondolkodás progresszivitását mutatta az a törekvés is, amely a levéltári anyag egybentartásával korszerű levéltárat kívánt létrehozni. Jó volt a felismerés, hogy a megelőző rendezési kezdemények csak akkor lesznek eredményesek, ha a munkát egy állandó alkalmazottra bízzák. Ennek értelmében 1842-ben Széki Béla főiskolai tanárt levéltárossá nevezték ki. Tóth Ferenc 1843-ban bekövetkezett halála után az őt követők nem érezték át a kerületi archívumnak szánt szerep jelentőségét és a levéltári anyagot ismét különválasztották a kerületi hivatali beosztás mentén. 1845-ben a püspöki iratokat az új székhelyre, Kocsra majd Révkomáromba szállították és külön kezelték a főjegyzői iratoktól.15 12 DREL I. 1. a. Kerületi jkv. 1837. 28. 11 TÓTH E. 1939.6. 14 DREL I. 1. a. „Mórocza Dániel táblabíró úr a levéltár rendbeszedésére, az irományoknak tárgy és belűszerinti lajstromozására megkérelell." Kerületi jkv. 1841. 6. 15 püspöki iratok az I. világháború végéig Révkomáromban maradtak, a főjegyzői levéltár pedig a főjegyző hivatali helye szerint vándorolt a kerületben. TÓTH E. 1939. 9. 154 Acta Papensia I (2001) 3-4.
