Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Hudi József: Fábián József esperes pályafutása
Műhely maradt a püspökség keretei között. 1824-ben már a Magyar Királyi Helytartótanács is utasítást adott a vitatott értekezés beküldésére.'’9 A sokirányú hivatali elfoglaltság mellett is volt ideje Fábiánnak a tudományos kutatások folytatására, a szőlészeti-borászati szakmunkák tanulmányozására, a külföldi szakirodalom fordítására. 1809 tavaszára készült el élete fő művével, a Visgálódó és oktató értekezés a szőlő-mivelésről című szakkönyvnek a fordításával és kiegészítésével, mely a veszprémi Szammer nyomda jóvoltából 1813-1814-ben látott napvilágot. Az évtized második felében a kenyérsütést tudományos szempontból tanulmányozta, s megfigyeléseit 1817-ben a Tudományos Gyűjtemény című neves folyóiratban tette közzé. 1818-ban nem kis erőfeszítések árán sikerült kiadni a Lelki Pásztori Tárház c. folyóirat egy évfolyamát. A következő évben ugyancsak Pesten adta ki két kötetben a kevésbé ismert klasszikus szerző, Columella mezei gazdálkodásról írt latin nyelvű művét magyar fordításban. Életrajzát olvasva, úgy tűnik, hogy írói ténykedése ezzel lezárult. Közel 60. évéhez, a korabeli felfogás szerint már idős embernek számított, s talán nyugalomra vágyott. De nem egészen így történt. Kéziratos feljegyzéseket készített az „étek-eltartásról”- a kéziratot fia csak halála után adta ki.50 Egyáltalán nem ismert, hogy 1820-ban három tankönyvet állított össze a dunántúli református egyházkerület iskolái számára. Az egyikben a korszerű természettudományi, a másikban a gazdasági, a harmadikban a számtani ismereteket foglalta össze. Az egyházkerület a kéziratokat — a szokott módon - szakértői bizottságnak adta ki véleményezésre. A bizottság több tagja kedvezően nyilatkozott a művekről, de azok kiegészítését, módosítását javasolták. Fábián a némelyeknél tapasztalható kritikus hangnem miatt valószínűleg megsértődött, mert az átdolgozásra nem volt hajlandó — így tankönyvtervezeteit sosem láthatta viszont nyomtatásban. Fábián József, a folyóiratszerkesztő és könyvkiadó Fábián József nevéhez két folyóirat — korabeli nevén folyó-írás — alapítása fűződik. Már vörösberényi lelkész korában énékelte, hogy a protestáns lelkészeknek nem áll rendelkezésére olyan magyar nyelvű nyomtatott periodika, amely munkájukat, tájékozódásukat megkönnyítené. Az 1805-ben Veszprémben útjára bocsátott Prédikátori Tárház előszavában pontosan rögzítette, mi indította a nagy elhatározásra: „Miolta hivatalomat elkezdettem, és szolgatársaim közt forgolódom, nemegyszer hallottam ezt a’ kívánságot: vajha miköztünk is találkozna ollyan, a’ ki más nemzeteknek példájok szerént arról gondolkozna, hogy kezdene valami ollyan gyűjteményhez, a’ mellyben a’ prédikátori hivatalra tartozó mindenféle dolgok rövideden feltaláltatnának, hogy ne kellene nagy költséggel, idegen nyelveken írt könyvekhez folyamodni a’ segedele19 Uo. 1824. május 24-25. közgy. No. 58/1. A Helytartótanács a könyv egy példányát is bekérte, a felkül- désről Fábiánnak kellett gondoskodnia. 50 Etek-eltártás mestersége. Pest, 1833. Kiadta fia, Fábián Gábor. Acta Papensia L (2001) 1-2. 15
