Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Műhely - Jakab Réka: Levéltárügy a Dunántúli Egyházkerületben
Műhely lAKAB RÉKA Levéltárügy a Dunántúli Egyházkerületben A veszprémi református egyházmegye levéltára a XIX. században Bevezetés A MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ felépítése, szervezete — így a dunántúli egyházkerületé is —, az egyházközségeken alapszik. A dunántúli református egyházkerület kebelébe tartozó egyházmegyék száma és azok határa az egyes korszakokban változott. A veszprémi esperesség az egyházkerületen belül a kezdetektől fogva létezett, határa azonban változott. Területe Veszprém vármegye mellett kiterjedt Zala és Fejér vármegyékre is. Az egyházmegyének 1618-ban 27, 1732-ben 34, 1795-ben pedig 33 anyaegyháza volt.1 A XX. század elején a veszprémi egyházmegye Fejér vármegyéből 10 települést foglalt magában; Veszprém megyében Berhida, Kiskovácsi, Ősi és Peremarton kivételével kiterjedt a veszprémi járás falvaira, a devecseri járásból Kislőd és Öcs községekre, a pápai járásból Alsógörzsöny, Marcaltő községekre, Veszprém városra; Zala vármegyében Csabrendek kivételével a tapolcai és a sümegi járásra.2 A legkisebb szervezeti egységek, az egyházközségek alkottak egy egyházmegyét, melynek ügyeit az egyházmegyei közgyűlések és bíróságok intézték. Ezek általában évente ültek össze és üléseikről, az ott intézett ügyekről jegyzőkönyvet készítettek. Ezek a jegyzőkönyvek tükrözik az egyházmegye működését. Az egyházmegyei közgyűléseken tárgyalt, megvitatott témák az egyes években általában hasonló kérdéskört öleltek fel. Ezen a fórumon tárgyaltak meg minden, a testülethez intézett beadványt. így a nem szorosan az egyházmegye működésével összefüggő ügyek is bekerültek a letisztázott jegyzőkönyvekbe. Az egyházmegyei közgyűléseken tárgyalták meg az egyház kerületi felhívásokat, rendeleteket, lelkészek és tanítók megválasztását és bekebelezési (az egyház kötelékébe való beiktatási) ügyét, az egyházmegyei pénztár és gyámintézetek ügyét, hivatalok betöltését, egyházlátogatási jelentéseket, árva- és szegényellátást, lelkészi és tanítói díjleveleket és minden beadványt. Itt választották meg a kerületi közgyűlés képviselőit is.3 A jegyzőkönyveket az erre a célra kinevezett jegyzők szerkesztették és még az ülésen hitelesítették. A korai időszakban a hitelesített alappéldány a hozzá tartozó ügyiratokkal együtt került a levéltárba. Később, az 1880-as évek legvégén, amikor a jegyzőkönyveket kinyomtatva minden egyházközséghez eljuttatták, a nyomdai munkák után a letisztázott alappéldányt — szintén az ügyiratokkal együtt — a levéltárban helyezték el. Ugyanígy jártak el az egyházkerületi levéltárban is.4 Acta Papensia I (2001) 3-4. 151 1 ZOVÁNY1 1977. 688. 1 Névtár 1911. 84. 1 THURY 1914. 16-17, 57-58. 4 THURY 1914. 5.
