Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Műhely - Kránitz Zsolt: „Oh, fájdalom...!" A pápai kollégiumi "Jótékony Egylet" története 1844–1858
Műhely A részvétlenség, illetve annak a saját eszközeikkel történő megakadályozása ösztönzött néhány egyébként is tevékeny, környezete iránt érzékeny diákot az Egylet megalapítására. Már e tanév második félévében gyűjtést szerveztek maguk között beteg társaik „megsegélésére”, azok gyógyszerköltségeinek fedezésére és ápolásukra. A társaság céljaként a beteg tagok ápolását és gyógyítását határozták meg. Tag bárki lehetett az iskola növendékei közül, aki a tagdíjat (részvénydíjat, ahogy maguk a számadáskönyvben nevezték), melynek összege a kezdeti időszakban 30, majd 40 pengőkrajcár, a meghatározott időpontra — a félév kezdetétől számított tíz napon belül — a pénztámoknál befizette, illetve nevét a kibocsátott aláírási ívekre felírta. Az egylet irányítását héttagú választmány végezte, ide tartozott a három hivatalnok (elnök, pénztámok, ápoló) és négy másik választott tag. A napi feladatokat: a betegek ellátását, orvos értesítését, gyógyszerek kiváltását, kifizetését ők intézték. E feladatok ellátása során közösen munkálkodtak, de a négy választott tag feladata volt a hivatalviselők havonkénti ellenőrzése is. Ez az ellenőrzés az Alapszabályban meghatározott és többnyire havonként össze is hívott közgyűlés keretében zajlott, a közgyűlésen minden tag részt vehetett. Ezen alkalmakkor számoltak be az előző havi működésről, pénzügyi helyzetről. Az első közgyűlést 1844- november 30-án tartották, akkor alakult az első héttagú választmány is. Addig az egylet irányítását ideiglenesen a következők látták el: elnök Kis Gábor; pénztámok Pap Dienes; ápoló Krauz Ferenc; jegyző Kozma Sándor. Ekkor határozták el az Alapszabály megalkotását, amit az 1844. december 7-én tartott közgyűlésen olvastak fel és fogadtak el. A szabályszerű egyleti működést ezen időponttól számíthatjuk. Az Alapszabály határozta meg az Egylet célját, a tagok fevételének lehetőségeit, működési keretét. Az Egylet élén az elnök áll, akit szavazattöbbséggel a tagság választ. Kötelessége a havonként tartandó közgyűlést összehívni, azon elnökölni; ha a helyzet úgy kívánja, akkor rendkívüli gyűlést tartani. Feladata az aláírási ívek kibocsátása, a nála jelentkező betegekhez az ápolót rögtön küldeni. Az ő hatásköre a békétlenkedők törlése az egylet soraiból, illetve „a kitörlés fölötti vitatkozást az egyletnek meg nem engedni.” A jegyzőt is az egylet tagjai közül választják. Feladata az iratok rendben tartása, a gyűlések jegyzőkönyveinek vezetése, az elnök meg nem jelenése esetén az elnöki teendők ellátása. Az ápolónak kell az orvost értesíteni, a gyógyszereket kiváltani, a beteg mellé szolgát rendelni, neki is legalább naponta egyszer meglátogatni, súlyos esetben a szülőket tájékoztatni a beteg állapotáról. A pénztámok vezeti a pénztári naplót, az orvosi rendelvényeket kifizeti, és a választmánynak beszámol a bevételekről és kiadásokról. Az orvos köteles az ágyhoz kötött betegeket naponta egyszer meglátogatni, a fennjáró betegeket megvizsgálni és távollétében helyettesről gondoskodni. Az egyleti működést igyekeztek szabályszerűvé tenni, ezért az 1846. december 14- én tartott közgyűlésen elhatározták pecsét készíttetését. Rövidesen azonban úgy látszott, hogy törekvésükben a pénzhiány megakadályozza őket. Ezután váratlanul, de nagy örömükre, jelentkezik „egy, magát meg nevezni nem akaró nemes lelkű egyén”, aki saját költségére vállalja a pecsét megcsínáltatását. Döntés születik, hogy a pecsét- nyomó felirata „A’ Jótékony Egylet!” legyen. Az 1848. január 5-én tartott közgyűlé138 Acta Papensia 1 (2001) 3-4.
