Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Műhely - Kránitz Zsolt: „Oh, fájdalom...!" A pápai kollégiumi "Jótékony Egylet" története 1844–1858
Műhely a felsőbb tanulók (papnövendékek, joghallgatók) körében alakultak, de léteztek segélyegyletek a gimnáziumi tanulók között is. 1876-ban alakult az első, de erről más adattal nem rendelkezünk.6 A következő és már folyamatosan működő ifjúsági segélyegyletet az 1891-92. tanévben szervezték. A Jótékony Egylet másik különlegessége, hogy az Iskolaszék engedélye nélkül végezte tevékenységét. Bármely ifjúsági szervezet létrehozását megelőzte az Iskolaszékhez jóváhagyás végett az Alapszabálytervezet benyújtása. Ennek elfogadása után elnöktanárt is kineveztek az alakítandó szervezet munkájának irányítására és ellenőrzésére. A reformkorban alakult diáktársaságokat politikai tevékenység gyanúja miatt 1836-ban császári leirat betiltotta, az egyházkerület vezetősége azonban tiltakozott azon állítás ellen, hogy az általa fenntartott iskolák falai között „politicai irányú társulatok” léteznének, s erőteljesen hangsúlyozta, hogy még a gyanú árnyéka se merülhessen fel „az illető tanároknak az errei szigorú fölügyelés kötelességükké tétetett.”7 Az egylet nem a hivatalos utat választotta.8 Nem kért engedélyt, nem hagyták jóvá Alapszabályát, ennek ellenére a Jegyzőkönyv tanúsága szerint csak egyszer került összeütközésbe az Iskolaszékkel.9 Titkosnak ennek ellenére nem nevezhetjük, mert az a szervezet, mely aláírási íveket bocsát ki a tanulóifjúság soraiban és professzori pártfogói és támogatói is akadnak, nem titkos. Megtűrtnek tekinthetjük; nem tiltották, de nem is támogatták, teljesen a tagok áldozatkészsége és lelkesedése biztosította működését kilenc tanéven keresztül. Az Egylet munkája 1848 tavaszáig folyamatos volt, az ekkor bekövetkezett történelmi változások és a tanév berekesztése, illetve az oktatás megindulása után következő megtorlások és tiltó rendelkezések megakadályozták további működését. Az újjáalakulására csak 1854 őszén nyílt ismét lehetőség. A „megtűrt” létet az is elősegítette, hogy a beteg diákok ellátásában, gondozásában létező problémákat, hiányosságokat már a felsőbb egyházi vezetés is érzékelte az 1830-as évek közepén, amikor is ,,a’ collégium kórháza megalapittására, mint szükséges közintézetre” a következő határozatot hozták: „A’ canonica visitatiokor szollittsák fel a’ visitátorok a’ tehetössebb ekklésiákat, és jóltévőket az adakozásra. Tekintetes Morotza Dániel táblabiro ur e’ végre Ígért 10 ezüst forintokat."10 A felhívás eredménnyel is járt: ,,A’ tavalyi jegyző könyv 77-dik szántja 8-ik pontja alatt indítványba hozattatván a’ Pápai Collégiumi tanulók számára egy kór-háznak felállítása, és az arra való adakozásra a’ jóltévők felszóllíttatván, öt esperességekből béjött 121 forintokat és 44 krajczárokat: Által 6 BORSOS Károly: A Pápai Ev. Ref. Főiskolai Képzőtársulat Története 1841-1891. Pápa, 1892. 61. 7 A pápai kollégium története (Szerk. Trócsányi Zsolt) Bp., 1981. 8 „Elvileg kimondatott, hogy az egylet elnökévé nem professori egyén választanék, mint egyszer határoztatolt, mivel a társulat szerény kis köre egyedül a betegek körül forog, ennél fogva keblébe semmi politicai eszmesurlódások (hol az ifjúi tűz könynyen tévútra s meggondolatlan szavakra vezethetne, s hol ezért némi visz- szalanó s fékező tekintélyre volna szükség) nem történnek." A Jótékony Egylet jegyzőkönyve (a továbbiakban Jegyzőkönyv), 1845. április 20. 9 „Az aláírási ívek kibocsátása az iskola szék közbe szólása miatt elmaradt." Jegyzőkönyv, 1846. június 27. 10 DREL I. l.a. Egyházkerületi közgyűlések jegyzőkönyvei. A szilasbalhási közgyűlés jegyzőkönyve, 1836. május 31-június 3. 77. szám. 136 Acta Papensla 1 (2001) 3-4.
