Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Műhely - Vörös Boldizsár: Napok, emlékek – naplók, emlékiratok
VÖRÍS BOLDIZSÁR Napok, emlékek—naplók, emlékiratok Kérdések és válaszok Francsics Károly visszaemlékezései kapcsán __________________________Műhely F RANCSICS KÁROLY veszprémi borbélymester 1864-ben, többek között, ezt jegyezte fel naplóírói-emlékírói tevékenységéről: „1846 elején, az unalmas, zordon napokban naplót kezdék írni. [...] Midőn már elkezdett naplómat jóval egy esztendőn túl folytattam, s töltöttem meg mindenféle haszontalan tárgyakkal, 1847 nyári holdnapjaiban jutott eszembe, hogy Veszprémben létemnek 20-ik éve lejárt. Midőn ez eszembe ötlött, néhány hetek leforgása alatt azon gondolatra vetemedtem, hogy eltelt 20 éveim minő lejárását leírom. Nem is soká haboztam, hanem bőséggel szerezvén papirost, csakhamar hozzáfogtam az új íráshoz, s így írtam naplót is, 20 éveimet is. HúSz éveim leírásával talán úgy kél esztendeig foglalatoskodtam, melyet midőn gondolatom szerint elvégezék, párszor átolvastam, s minekutána azt mirulannyiszor helytelennek találtam, újra kezdtem leírni. Határtalan béketűréssel, sok javításokkal megtoldva írtam le másodszor is. Melyet midőn 1851-ik év ápiilis 13-án, virágvasárnapján bevégeztem, újra átolvastam néhányszor, s minekutána azt az elsőnél jobbnak találtam, Georgi Lajos könyvkötő állal bekötteltem. Később, 1854-ben ezt sem helyeselvén, harmadszor is újra kezdtem írni, és oly szorgalommal írtam, mintha nem tudom, mi nagy munkát akarnék a világ eleibe állítani. S mellette egy egész évvel előbb elkezdett naplóm is folytatóm" A Francsics szerint többszörösen újraalkotott szöveg közzététele kapcsán mindenképpen felvetődik a kérdés: hogyan, milyen forrásként hasznosíthatja ezeket az írásokat a történész? Általánosabb érvénnyel: a személyes dokumentumokat — köztük a naplókat, emlékiratokat — miként tudják kiaknázni a múlt kutatói? S miként változtak a történészek eljárásai e vonatkozásokban a 19-20. század folyamán? Benda Gyula szerint a 19. században egyetemi tantárggyá és tudománnyá szerveződő történetírás elsősorban a politikára, a nemzeti történelem jelentős politikai eseményeire építette fel a múlt ismeretét. A visszaemlékezések, naplók fontosságát ekkor elsősorban az határozta meg, hogy szerzőik milyen szerepet játszottak e politikai történetben, mennyire voltak jelentős személyek. Az emlékezések, naplók fel- használásánál az elsődleges vagy kizárólagos cél az volt, hogy ezeknek a segítségével az eseménytörténet tényeit alkossák meg, s jobban megvilágítsák a történéseket. Ehhez pedig szigoní forráskritikára volt szükség. A politikatörténet mellett viszont a Acta Papensia I (2001) 3-4. 127 Francsics Károly visszaemlékezései. Sajtó alá rend., (Szerk. Hudi József). Pápa, 2001. 107—108. A szöveg keletkezésének időpontjáról ld. Hudi József: Bevezetés. In: Francsics Károly visszaemlékezései i. m. 13. — E munkám előadásként elhangzott a Francsics Károly visszaemlékezései c. kötet bemutatóján, 2001. szeptember 27-én.
