Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Újraolvasó - Molnár István: Pápa város levéltára
Újraolvasó MOLNÁR ISTVÁN Pápa város levéltára1 ti RVENDETES FEJLŐDÉST MUTAT országszerte a magyar múlt emlékeinek f J megbecsülése. Esztergom árpádkori királyi palotáját, Székesfehérvár Szent ' István bazilikájának romjait tárja fel. A koronázó város az emlékek megőrzésére méltó helyet épített. Kaposváron a levéltár helyiségei díszes és történelmi értékű öltözetet kaptak, az anyagot pedig szakszerű rendezéssel a kutatóknak könnyen hozzáférhetővé tették. Az ország sok helyén, különösen a visszatért városokban lázas sietséggel kutatják és védik a magyar múlt drága értékeit. Városunk múltjának írott emlékei az Esterházy kastély gazdag és értékes levéltárában, a plébánia, a bencés, a ferences, a főiskolai és a városi levéltárakban találhatók. A város levéltáráról a nyilvánosság nagyon keveset tud. A város múltját ismertető munkák is egy-két sorban említik a „titkos ládát.” Ez a hatalmas vasláda Szokoly Viktor közigazgatási tanácsos hivatali helyiségében állott. Közel két évtized óta féltő gonddal őrizte a benne lévő anyagot. A történelmi múltat kutató és szerető tanácsosnak érdeme, hogy több oklevél megmenekült az elkallódástól. A vasláda gazdag ok- levélanyagot tartalmaz az 1500. évekig visszamenő anyaggal. A város levéltárának többi része elveszett... elpusztult. Történelmi tény, hogy a város ellenséges megszállások miatt mérhetetlen károkat szenvedett, többször leégett, levéltári anyagából pedig a vármegyei levéltár is kapott. Más városok is hasonló helyzetben voltak. Sőt, még többet is szenvedtek és nagyobb pusztulások is érték, mégis értékesebb és nagyobb levéltári anyaggal rendelkeznek. Mi történt Pápán? Biztos tudomásunk szerint az előző polgármester alatt, a huszas évek elején a padláson, a pincében és az egyes hivatalok raktárhelyiségeiben felszaporodott iratokat, könyveket, melyek az akkori vezetőség felfogása szerint történelmi értéket nem képviseltek, szabad kézből eladták.2 Nemcsak az újabb történeti kutatások, de az egyes törvények végrehajtása során már eddig is bőségesen megállapítást nyert, hogy ezen iratok között mind a város történetére, mind pedig az egyes polgárok magánadataira vonatkozólag becses adatoknak kellett lenniük, amelyek most már mindenkor pótolhatatlanok lesznek. Végignéztem a város közgyűlési jegyzőkönyveit. Ezekben még Acta Papensia I. (2001) 1-2. 117 1 Az írás először a Pápa és Vidéke c. hetilap 1941. szeptember 28-i számában jelent meg „Pápa város levéltára: Új otthonába költözik a szakszerűen rendezett levéltár" címmel. A rendezés előtti állapotot villantja fel riporteri eszközökkel. Később megjelentette a városi levéltár jegyzékét (Pápa megyei város levéltára. Pápa, 1942.) A második világháborút a rendezett iratanyagnak csak kis része élte túl. — Molnár István (Tüskevár, 1906. augusztus 7. — uo., 1983. november 3.) azon veszprémi egyházmegyei papok közé tartozott, akik történészként is megállták a helyüket. 1937-1947 között Pápán szolgált és szorgalmasan kutatta a város múltját. Kéziratos hagyatékát a Veszprémi Érseki Levéltár őrzi. 2 Az 1920-as években dr. Tenzlinger József volt a város polgármestere. Vö.: PÖLÖSKHI Ferenc: Pápa a polgári korszakban (1867-1945) = Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. (Főszerk. Kubinyi Andtás). Pápa, 1994. 369-428, különösen 398.
