MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. szeptember 8.

2/233. ő. e. Pártbizottsági ülés. [Kibővített pártbizottsági ülés.] 1-114. • 1989. szeptember 8. - [A 2. napirendi pontot nem tárgyalták.] - Napirend: - 1. A megyei pártértekezlet elé javasolt előterjesztések tervezeteinek megvitatása: - • Jelentés a politikai helyzetről, javaslat a tennivalókra. - • A Történelmi utunk tanulságai című dokumentum és az MSZMP programnyilatkozata tervezetének véleményezése. - • Vélemény a megyei pártszerv jövőbeni működéséről. - • Javaslat a pártértekezlet ügyrendjére és költségvetésére. - • Javaslat a pártértekezlet munkabizottságainak személyi összetételére. - - Jelentés és javaslat. (A politikai helyzettel és a tennivalókkal kapcsolatban.) - 65-72.

Többek között napirendre tűzte a párton belüli önkontroll és a pártdemokrácia erősítésének, a hatásköriség eltörlésének, a pártmunka nyilvánosságának, az MSZMP reformokhoz való viszonyának, s a pártintézmények társadalmi hasznosításának kérdéseit. Elemezte a megye közéletének tisztaságát. A megyei tapasztalatok alapján kialakította az új társadalmi, politikai szerveződésekhez való viszony főbb elveit. Kezdeményező volt az egyházakkal való kapcsolatok javitásában, a lelkiismereti szabadság párton belüli érvényesítésében. Feladatkörét és munkamódszerét igyekezett a változó körülményekhez igazitani. Lépéseket tett a testületi tagok területi kapcsolatainak erősitésére. A megyei politikati apparátus 30 %-kal csökkent, felkészültsége növekedett. A legutóbbi években a tisztségviselők teljes köre kicserélődött, a fiatalabb generációk képviselői kerültek funkcióba. A pártértekezlet óta a testület 41 %-ában megváltozott, az új tagok több mint fele delegálással került a pártbizottságba, s az átlagéletkor is jelentősen csökkent. Nagy jelentőségű volt, hogy ez év júliusában (a párton belüli programnélküliség széteséssel fenyegető állapotának időszakában) egy olyan politikai platformtervezetet adott közzé, amely a párt később megjelent programnyilatkozat-tervezetével összhangban áll, és amely megbizható ideológiai, politikai orientációs pontokat adott és ad a közös gondolkodáshoz, a további munkához. Ezzel együtt a megyei pártbizottság sem tudott túllépni önmaga korlátain. Ez alapvetően két okra, a párton belül kialakult túlcentralizált, megkövült struktúrára, illetve szubjektiv eredetű tényezőkre vezethető vissza. A testület felelősségét mindenekelőtt abban látjuk: csak az elmúlt másfél évben ismerte fel, hogy az általa feltárt és a pártközpont felé rendszeresen jelzett gondok, visszásságok forrása végső soron az önmagát túlélt gazdasági, politikai modellben keresendő. Megkésve kezdett hozzá a körvonalazódó új feladatokhoz szükséges személyi feltételek kialakításához. Tevékenységében tisztességes, jószándékú törekvések keveredtek illúziókkal, voluntarista elképzelésekkel, formális megoldásokkal, rossz beidegződésekkel. Rendszeresen visszatérő problémaként jelentkezett a testületi tagok egy részének passzivitása, a végzett munka önkritikus értékelésének hiánya, a területi kapcsolatok gyengesége.