MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. július 3.

2/232. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-78. • 1989. július 3. - [Az első három napirendi pontot összevontan tárgyalták.] - Napirend: - 3. Javaslat a pártkongresszus és a megyei pártértekezlet előkészítésének szervezeti, személyi feladataira. - - Tervezet. (Politikai platform- és programjavaslat.) 26-46.

tikai érdekképviseletük felvállalásával és érvényesítésével akarunk közreműködni a nemzet felemelkedésében. Ehhez az ut a társadalom és tagjai minőségének megváltoztatásán keresztül vezet. Az életminőség javítása csak komplex szemlélettel valósitható meg. Ezért a kulturális, gazdasági és szociális szféra együttes, összehangolt fejlesztését tartjuk szükségesnek. a./ Alapvető társadalmi érdek, hogy a lakosság műveltsége belátható időn belül számottevően javuljon. Ennek feltétele, hogy a kultúra ügye előre kerüljön a társadalom-, és az MSZMP általános politikájának értékrendjében. Ma a kép aggasztó. Az európai nemzetközi összehasonlításban a magyar lakosság iskolázottsága folyamatosan romlik, jelenleg a 24. helyen állunk. A nemzeti jövedelem kultúrára forditott részesedése rendkivül alacsony. Egy-egy korosztály 28 %-a nem szerez az általános iskolánál magasabb végzettséget. További több, mint egyharmad nem érettségizik. Egyre kisebb az egyetemekre, főiskolákra felvettek aránya, s ezt a demográfiai helyzet tovább súlyosbítja. Pest megye állampolgárainak iskolázottsága jóval az országos átlag alatt van. Ez rontja a munkavállalói esélyeket és közvetlenül hat az életfeltételekre, az életminőségre. A művelődés fejlesztése az ifjúság jövője szempontjából meghatározó. Ennek tudatosítása nálunk különösen fontos, mert Pest megyében minden negyedik állampolgár gyermek és ifju. Művelődésük, képzésük lehetőségei, - amelyek a társadalmi esélyegyenlőség legfontosabb feltételeit jelentik, területileg rendkívül differenciáltak. A főváros környéki régiók visszafogott fejlesztése és a több évtizedes elmaradás miatt - a nagyarányú változások ellenére - a megye oktatásügyét tartós hiányok és újratermelődő hátrányok jellemzik. Az iskolák egy része ma is zsúfolt, korszerűtlen, a tanulók 13 %-a váltott műszakban tanul. A gyerekeknek csupán 31,6 %-a részesül napközis ellátásban. A középiskolák kapacitása szük, a továbbtanulás erősen függ a főváros lehetőségeitől. Országosan nálunk a legalacsonyabb a középiskolákban tanulók és végzők aránya. A szakoktatás szerkezete és színvonala elmarad a szükségletektől.