MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. július 3.

2/232. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-78. • 1989. július 3. - [Az első három napirendi pontot összevontan tárgyalták.] - Napirend: - 3. Javaslat a pártkongresszus és a megyei pártértekezlet előkészítésének szervezeti, személyi feladataira. - - Tervezet. (Politikai platform- és programjavaslat.) 26-46.

népünk a maga "szerves" történelmi hagyományait is aktivizálni tudja. Ez társadalmi igény és egyben elkerülhetetlen gazdasági, politikai kényszer is. A feladat megoldása azonban csak ugy lehetséges, ha a múlthoz való viszonyban a hangsúly a szakításra, vagyis az elavult, önmagát túlélt gazdasági-politikai szerkezet lebontására,s ezzel párhuzamosan az időtállónak bizonyult értékekre alapozva az építésre kerül. Ebben áll annak az útválasztásnak a lényege, amely napjainkban érlelődik a politikai stratégia meghatározó kérdésévé. Ebben a folyamatban az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete határkő, mert elindított egy olyan fordulatot, amely a modellváltás szükségességének felismeréséhez és a megvalósítás kezdeti lépéseihez vezetett. Törekvésünk, hogy a társadalmi modernizáció, a gazdasági, politikai rendszer átfogó, radikális reformja békés átmenetben, demokratikus és szocialista orientációjú fejlődési irányban valósuljon meg. E fordulatban rejlő pozitiv lehetőségeket, szándékaink megvalósulását azonban számos tényező gátolja, neheziti, sőt veszélyezteti. Megkezdődött a politikai rendszer demoratikus átalakulása, (pártok, mozgalmak, szervezetek, egyesületek jönnek létre, uj politikai viszonyok alakulnak ki; szélesedik a nyilvánosság ,a politikai gyakorlat demokratikus elemei erősödnek), de eközben a gazdaság stagnál, mitöbb, egészét tekintve egyre súlyosabb gondokkal küzd. A szerkezetátalakítás ütemét gyorsító politikai döntések késedelmesen születnek. A társadalmi élet más szféráinak megújulását fékezi, hogy a szükséges intézményi keretek kialakitása jobbára csak a politikai gondolkodás szintjén jelenik meg. A lakosság létfeltételei romlanak, tovább erősödnek a társadalmi feszültségek. Nő a politika közszereplőinek száma,de nem enyhül, sőt mélyül az emberek bizalmatlansága és bizonytalanságérzete. Negativ életérzések, félelmek terjednek, nő az apátia, a kiábrándultság és zavaros ideológiák, kicsinyes taktikázások, indulatos, agresszív megnyilvánulások erősödnek. Reális veszély, hogy a közélet Is