MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. július 3.
2/232. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-78. • 1989. július 3. - [Az első három napirendi pontot összevontan tárgyalták.] - Napirend: - 3. Javaslat a pártkongresszus és a megyei pártértekezlet előkészítésének szervezeti, személyi feladataira. - - Előadói beszéd. 5-15.
másrészt pedig az eddigi megyei pártértekezletek - más megyékre utalok - önmarcangoló, az egységteremtés és összerázás helyett inkább széttagoló gyakorlatának fontosságát vetitik elénk. Az első fordulóban kell a kongresszus után mintegy 2 héttel tartandó második fordulót előkészitő és megszervező ügyvivő testületet megválasztani vagy pedig valamilyen ügyvivő konstrukciót megbizni az átmeneti időszakra. A második fordulóban kerülne kialakításra a megyei szintű pártszerv. Ekkor lehetne pontosítani a megyei pártbizottság funkcióját is, amennyiben pártbizottság lesz. És nyilvánvalóan, hiszen az egész kongresszusi folyamat a pártban nem öncélú, hanem a majdani országgyűlési és helyhatósági választásokra kivánja felkészíteni a pártot, és ezt követően a megyei pártszerv is teljes energiájával az országgyűlési választásokra fog koncentrálni politikai szolgáltatásaival, koordinációval segítve a helyi pártszervezeteket . Néhány kiegészítő megjegyzést teszek a leírtakhoz. A küldöttkiválasztás a települési pártszervezetekre épül, ebbe beleértjük a helyi üzemek, intézmények párttagjait is és ezért azt szeretnénk, hogy ha a viták során kikristályosodó különböző platformoknak is ezen szervezeti kereteken belül legyen az ütközőpontjuk. Ami nem zárja ki azt, hogy ha egy platform hatása túlnyúlik az adott település határain, akkor másféle módon is összerendeződni lehessen a pártértekezletig. Itt egy szigorú elv van, egy pártértekezleti küldött nyilván csak egy pártértekezleti csoporthoz, küldött csoportban vehet majd részt. A személyek kiválasztódása nem mindig kiérlelt platformok alapján történik, hanem nagyon sok helyütt az eddigi politikai helytállás, emberi magatartás, a képviseletre, vitára való alkalmasság szerint. Ezt nem lehet hiányosságnak tekinteni. Tehát ismerve pártunk mai állapotát ne az legyen a követelmény, hogy mindenütt több platform csapjon össze,és ki-ki szép beszéde szerint választassák meg küldöttnek. Az lenne a jó, hogyha minél több érdemi politikai vita folyna a küldöttválasztások során, de ahol ez nem történik meg, hanem bizalmi alapon választanak küldöttet azt is teljes értékű küldöttnek kell elfogani. A kisebbség részvételét biztosítani kell az'állandó meghivotti körben és a kongresszusi küldötteknél is.