MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. július 3.

2/232. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-78. • 1989. július 3. - [Az első három napirendi pontot összevontan tárgyalták.] - Napirend: - 3. Javaslat a pártkongresszus és a megyei pártértekezlet előkészítésének szervezeti, személyi feladataira. - - Előadói beszéd. 5-15.

másrészt pedig az eddigi megyei pártértekezletek - más megyékre utalok - önmarcangoló, az egységteremtés és összerázás helyett inkább széttagoló gyakorlatának fontosságát vetitik elénk. Az első fordulóban kell a kongresszus után mintegy 2 héttel tar­tandó második fordulót előkészitő és megszervező ügyvivő testü­letet megválasztani vagy pedig valamilyen ügyvivő konstrukciót megbizni az átmeneti időszakra. A második fordulóban kerülne kialakításra a megyei szintű párt­szerv. Ekkor lehetne pontosítani a megyei pártbizottság funkció­ját is, amennyiben pártbizottság lesz. És nyilvánvalóan, hiszen az egész kongresszusi folyamat a pártban nem öncélú, hanem a maj­dani országgyűlési és helyhatósági választásokra kivánja felké­szíteni a pártot, és ezt követően a megyei pártszerv is teljes energiájával az országgyűlési választásokra fog koncentrálni po­litikai szolgáltatásaival, koordinációval segítve a helyi párt­szervezeteket . Néhány kiegészítő megjegyzést teszek a leírtakhoz. A küldöttkiválasztás a települési pártszervezetekre épül, ebbe beleértjük a helyi üzemek, intézmények párttagjait is és ezért azt szeretnénk, hogy ha a viták során kikristályosodó különböző platformoknak is ezen szervezeti kereteken belül legyen az ütkö­zőpontjuk. Ami nem zárja ki azt, hogy ha egy platform hatása túlnyúlik az adott település határain, akkor másféle módon is összerendeződni lehessen a pártértekezletig. Itt egy szigorú elv van, egy pártértekezleti küldött nyilván csak egy pártértekezle­ti csoporthoz, küldött csoportban vehet majd részt. A személyek kiválasztódása nem mindig kiérlelt platformok alapján történik, hanem nagyon sok helyütt az eddigi politikai helytál­lás, emberi magatartás, a képviseletre, vitára való alkalmasság szerint. Ezt nem lehet hiányosságnak tekinteni. Tehát ismerve pártunk mai állapotát ne az legyen a követelmény, hogy mindenütt több platform csapjon össze,és ki-ki szép beszéde szerint válasz­tassák meg küldöttnek. Az lenne a jó, hogyha minél több érdemi politikai vita folyna a küldöttválasztások során, de ahol ez nem történik meg, hanem bizalmi alapon választanak küldöttet azt is teljes értékű küldöttnek kell elfogani. A kisebbség részvételét biztosítani kell az'állandó meghivotti körben és a kongresszusi küldötteknél is.

Next

/
Thumbnails
Contents