MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. május 6.

2/231. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-105. • 1989. május 6. - Napirend: - 1. Reformok az MSZMP-ben, illetve a Kádár Jánoshoz intézendő levél. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. - 4-75.

és a program. A multunk értékelésébe, aminek egyenlőre két fejezete vált közkinccsé. Első a történelmi albizottságé, a másiké a gazdasági"csomag" Ezt folytatni kell és az a bizonyos program, amiről sokszor beszéltünk már, hogy a pártnak legyen egy legalább középtávra szóló programja, vagy hosszabbtávú programja ami különbözik a választási programtól mert az taktikai elemeket szép számmal kell hogy alkalmazzon. Ennek a bizonyos programnak az elkészitése időt igényel, vagyis ha ragaszkodunk ahhoz a célhoz, hagyományhoz, hogy nagyobb formátumú elszámolás és program, az kongresszust igényel, akkor azt vagy később kell megtartani vagy pedig ha nem ragaszkodunk hozzá, akkor tarthatunk kongresszust is, de az előbbi funkciókat nem fogja teljesiteni. Névváltoztatás: azt gondolom, hogy érzem azokat az indokokat, amelyek a név megváltoztatása mellett vannak. A Politikai Bizottság vitájában hónapokkal ezelőtt ezt az álláspontot képviseltem a magam álláspontjaként. Ugy gondolom, hogy a párttagok tömegeinek könnyebb a változásokat nem elviselni, hanem kivitelezni, hogy ha nevünk változik. De ez vitatható, lehet hogy nekem nincs igazam. Ami tartalmi gondot okoz, hogy egyesek a névváltoztatás kapcsán a munkás szó elhagyását mondják, mondván hogy mi néppárt akarunk lenni. Ez nekem azért okoz gondot, hogy ez nem a munkások elleni föllépés, de egy ilyen gyakorlati feilépés sok munkás párttag számára bizonyos érzelmi eltávolodást eredményezhez. Tehát nekem ezzel a konkrét névváltoztatási javaslattal szemben ez a gondom. Egyebek pedig technológiai kérdés. Demokratikus-centralizmus elhagyása: jól lehet a hatalomért folytatott harc időszakában egy jól bevált működési elv volt. Ez a leninizmus kérdését érintő kérdés. Lenin forradalom elmélete azt gondolom hogy ma nem tartható sem Kelet-, sem Nyugat-Európában. Alkalmas volt az akkori Oroszország viszonyai között, egy radikális változásra, egy forradalomra. Már abban kétségeim vannak, hogy ezt Kelet-Európára 45-48 között fiktrojálni vagy pedig később, másutt a világ más térségeiben ezt foktrojálni, ez világtörténelmi dimenzióban ez sikeres volt vagy nem. Ezt most nem tudom eldönteni. Minden esetre ugy gondolom, hogy bár valóban a hatalomért folytatott harcról van szó, de ennek nem feltétlenül velejárója a demokratikus-centralizmus főleg általunk ismert és gyakorolt alkalmazása. Én tehát most lehetségesnek tartom, a demokratikus párttá válást ugy, hogy egyúttal a hatalomért való küzdelemben sikeresek legyünk.