MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. május 6.

2/231. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-105. • 1989. május 6. - Napirend: - 1. Reformok az MSZMP-ben, illetve a Kádár Jánoshoz intézendő levél. - - Szóbeli előadás. 80-95.

Megitélsünk szerint a reformkorok az országos pártértekezlet után a pártélet egyes alsóbb szintjein a lelassult po litikai mozgások következményeként jöttek létre. A párttagság egy részének jogos hiányérzete volt. A pártértelmiség egyes csoportjai cselekvési teret kerestek maguknak a párton belül, de ezt az adott struktúrában, vagy az adott megcsontosodott személyi, hatalmi viszonyok között nem találták meg. Jól bizonyltja ezt annak elemzése, hogy melyek voltak azok a megyék, települések, ahol a reformkörök kezdetben utat törtek önmaguknak a pártmozgalmon belül. Azt is látnunk kell, hogy ma már a párt egészén be lüli országos szellemi-politikai mozgalommá növik ki magukat, bázisuk erősödik. Mi a magyarázata ennek? Valószinü, hogy a reformkörök által képviselt felfogásban és szemléletben gyökereznek. Bár egységes platformjukat a május 20-i szegedi országos találkozójukon kívánják megfogalmazni, néhány általánossitható elvi politikai mozzanatra már most is érdemes odafigyelni. Miben foglalható össze ezek lényege? - Mindenek előtt abban, hogy a reformkor-hálózat a platform- szabadság alapján létrejött szellemi politikai mozgalomként definiálja önmagát, elveit az anakronisztikus osztályszemléletet, a bürokratikus centraizmussá lesüllyesztett, eltorzitott demokratikus centralizmus megnyilvánulásait. - A különböző pártszervek és alapszervezetek összekötésének szándékával horizontálisan is szerveződni kivannak, kikerülve az alapszervezetek közötti koordinációra képtelen, sokszor a mozgalmi jelleg érvényesülését gátló apparátust. - Újfajta, a párt egészére vonatkozó, modellértékű pártegy séget hirdetnek, mely nem homogén egység, hanem a sokféle ségből táplálkozó egység, amin belül az összetevők minden egyes aktuális kérdésnél átrendeződhetnek.