MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. május 6.
2/231. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-105. • 1989. május 6. - Napirend: - 1. Reformok az MSZMP-ben, illetve a Kádár Jánoshoz intézendő levél. - - Szóbeli előadás. 80-95.
Küszködünk saját multunk eszmei, politikai, érzelmi feldolgozásával. Multunk magában hordozza a tagság többségének tisztességes politikai szándékát és munkáját, de magában hordozza az egykori illúziókat, a szocializmus, a párt nevében elkövetett vezetési hibákat, tévedéseket és bűnöket is. De küszködünk pártunk jelenével is. A párttagság megosztottságával, vélt vagy valós sérelmekkel, mai hibáinkkal, a vezetés következetlenségeivel, de a tolerancia, az elemi szolidaritás hiányával is. A munkás párttagok a párt szociális érzéketlenségét teszik szóvá, sokszor nem alaptalanul. A pártértelmiség egy része a párt intézkedéseit vitatja, lassúnak tartja, sok helyi pártszervezetet reform-érzéketlenséggel illet és mozgásteret keres gondolatai, törekvései érvényesítéséhez. Aki az elmúlt évtizedekben belülről élte meg a folyamatokat, jól tudja, hogy a párton belül sosem volt monolitikus egység. Ha valóban marxisták vagyunk, akkor azt is értenünk kell, hogy a párton belüli különböző nézetek, irányzatok, csoportok és áramlatok léte, együttműködése és harca: végső soron politikai szervezetünk fejlődésének mozgatórugója . A politikai kezdeményezés szabadságának elve, vagyis a platform-szabadság azt jelenti, hogy a párt minden tagjának, a párttagok bármely csoportjának pártszervezeti hovatartozástól függetlenül egyenlő esélyeket kell biztositani arra, hogy megnyerje álláspontjának az elvtársai többsé gének támogatását. Ide tartozik tehát a kisebbségi jogok garantálása és a pártszavazás intézményének meghonosítása is. A platformszabadság részletes szabályozása ma még korainak tűnik, mert még egyenlőre a párt egészének az az érdeke, hogy - többek között - a platformszabadság révén minél több uj gondolat, felismerés szülessen és nyerjen teret a pártban.