MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. február 23.

2/229. ő. e. Pártbizottsági ülés. [Kibővített pártbizottsági ülés.] 1-133. • 1989. február 23. - [Az első napirendi pontot utolsóként tárgyalták.] - Napirend: - 3. Javaslat az új társadalmi, politikai szerveződések tevékenységével kapcsolatos főbb tennivalókra. - - Állásfoglalás és ajánlás. 93-99.

megtalálhatók azok a szélsőséges irányzatok, amelyek a társadalmi feszültségek fokozásával, a fennálló rendszer destabilizálásával, arrogáns, irritáló magatartásukkal gyorsitani kívánják a politikai folyamatokat. A független mozgalmak keresik helyüket a most formálódó társadalmi demokratizmusban. Ez tükröződik politikai elgondolásaik, szervezeti kereteik változásában, valamint abban, hogy az egymáshoz közel álló, érdekazonosságot mutató csoportok is elkülönülten szervezkednek, próbálnak megkapaszkodni, tömegbázist teremteni a mai magyar közéletben. Az alternativ szervezetek aktivizálódása olyan körülmények között folyik, amikor csökken az életszínvonal, a szociális biztonság, növekszenek a lakosságra háruló terhek, romlik a közhangulat, fokozódik a kritika és a bizalmatlanság a párt és a hatalmi szervek iránt. Az új szerveződések tevékenységét a társadalom részéről széleskörű közfigyelem övezi. Újszerűségükkel, szabados kritikájukkal, hangzatos jelszavaikkal, látványos akcióikkal, demonstrációikkal számottevő hatást gyakorolnak, főként az ifjúságra, és az értelmiségre. A megye pártszervei és szervezetei körében az új szerveződésekkel való foglalkozás felfogása és gyakorlata kialakulatlan, politikai hatását tekintve ellentmoodásos. Mindezek miatt a Pest Megyei Pártbizottság fontosnak tartotta, hogy összegezze az új szerveződések tevékenységének tapasztalatait, állásfoglalásában meghatározza saját feladatait, ajánlásával pedig orientálja a megyében működő pártszervek viszonyát, magatartását az autonóm szervezetekkel kapcsolatban. A testület véleménye kialakítása során az alábbi körülményeket vette figyelembe: - Az országos pártértekezlet a társadalmi közélet demokratizálása, a szocialista pluralizmus mellett foglalt állást. Ez a felfogás természetesnek tartja a szocializmus viszonyai között is az érdekek sokszínűségét és ezek korábbioál gazdagabb kifejeződéseit. Az új társadalmi, politikai szerveződések,a különböző érdekek természetes megnyilvánulásai, kifejeződési formái. Mint ilyenekkel a politikai munkában tartósan számolni kell; a többpártrendszer kialakulásával, a