MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. február 23.
2/229. ő. e. Pártbizottsági ülés. [Kibővített pártbizottsági ülés.] 1-133. • 1989. február 23. - [Az első napirendi pontot utolsóként tárgyalták.] - Napirend: - 2. Tájékoztató a megye közéletének tisztaságáról, a vezetők és a pártszervezetek magatartásáról. - - Tájékoztató. - 57-65.
rapításában teszik érdekeltté. A szövetkezeti szektorban - a kívánatossal ellentétben - a tulajdonosi magatartás visszaszorulásának lehetünk tanúi. Az érdekeltség hiánya pedig a hanyag gazdálkodásra, az egyéni célokat szolgáló jogtalan igénybevételre, a rövid távú gondolkodásra bíztat. A hiánygazdálkodás, az elosztási viszonyok ellentmondásai, a teljesítményelv megsértése ugyancsak állandó újratermelője a közállapotok romlásának. A köztulajdon elleni bűncselekmények igen veszélyes területei a sorozatos lopások, a sikkasztás, a csalás és a hűtlen kezelés. Ilyen visszaélések rendszerint olyan gazdálkodó egységeknél történnek, illetve ismétlődnek meg, ahol a vagyonkezelés bizonylati rendszere, a pénzügyi fegyelem, a belső ellenőrzés felületes és hiányos, és maguk a vezetők járnak élen a köztulajdon megkárosításában /pl. IMI, szigetcsépi Lenin Mg.Tsz/. A munkahelyi fórumok nem töltik be megfelelően a belső kontroll funkcióját. Az évenkénti közgyűlések, küldöttgyűlések a résztvevők nagy száma, az előterjesztések bonyolultsága és az ünnepélyesség következtében többségükben nem alkalmasak a vezetők és vezetettek közötti kapcsolatok, a munkahelyi közállapotok, az erkölcsi problémák kritikus elemzésére. Elsősorban a tonnákra, a forintra, a szabályozókra, stb. összpontosítanak a beszámolók és a protokolláris hozzászólók is. Nem javítják a helyzetet a különböző bizottságok sem ( főleg ott, ahol beszámolóikat a felügyelet alatt álló alkalmazottak írják meg. Az év eleji munkásgyűlések gyakorta csak protokolláris eseménynek minősíthetők. A vállalati tanácsok működésének tapasztalatai sem kedvezőek minden tekintetben. A kölcsönös függőségi viszony gyakran elvtelen megalkuvásra vezet, amely vállalati eredményekkel alá nem támasztott irreális béremelések formájában is tetten érhető /pl. PÁÉV/. Gyakorta megtörténik, hogy a testületek a törvénysértő vagy csak immorális vezetői magatartást is minden további nélkül tudomásul veszik, amíg abból a maguk vagy a szűkebb kollektíva számára hasznot remélnek .
