MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. január 6.

2/228. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-153. • 1989. január 6. - [Az 1. a), 1. b), valamint a 2. a), 2. b) napirendi pontokat összevontan tárgyalták.] - Napirend: - 1. b) Pest megye településeinek fejlődése a XIII. pártkongresszus óta eltelt időszakban. - - Jelentés. 89-111.

általában a népesség-fogyás jellemző. Ez alól csak a megfelelő gazdasági bázissal rendelkező települések és az agglomerációs községek nagy többsége kivétel. A kistelepülésekben a népességcsökkenés a községi átlagot meghaladóan alakult. A népesség korösszetételének változására jellemző, hogy csökken a munkavállalási kor alatti korcsoport létszáma és aránya. Emelkedik a munkavállalási és az időskorúaké, s ez a tendencia a következő években erősödik. Megyénkben a gazdasági aktivitás szintje a demográfiailag lehetőséges maximum közelében van (80-81 %). A foglalkoztatottsági szint Százhalombattán a legmagasabb, s legalacsonyabb a megye déli és északi térségében. A tervidőszak első három évében mérsékelten csökkent a létszám az iparban és a mezőgazdaságban, legnagyobb mértékben az építőiparban (7,3 %). Ezzel szemben az infrastrukturális ágazatokban a foglalkoztatottak száma 4,9 Vkal nőtt. A kereskedelemben, az oktatásban és a közlekedésben nagyobb létszámra lenne szükség, azonban a keresetek nem vonzóak. A munkaerőpiacon végbement változások hatására a szakés betanított munkások iránti munkáltatói igény egyharmadával, a segédmunkások iránti kereslet 80 %-kal lett kevesebb. Csökkenő munkaerőkereslet mellett a munkát keresők száma 1987-hez viszonyítva alig emelkedett, annak ellenére, hogy megyei szinten egy állást keresőre 7-8 munkahelyet tudnak felajánlani, Budapesten pedig a 16 álláshelyet is meghaladja. Vác, Dunakeszi, Szigetszentmiklós és Gödöllő térségében munkaerőhiány tapasztalható, Rác keve, Dabas, Nagykőrös területén és vonzáskörzetében ugyanakkor bizonyos képzettséggel rendelkezők munkába helyezése is nehézkes. A nők elhelyezkedési esélyei az egész megye területén romlottak. E téren legkedvezőtlenebb a helyzet Érd térségében. Az évek óta kielégítetlen igény egyre fokozódik az un. hiányszakmák (lakatos, hegesztő, forgácsoló, stb) iránt. A pályakezdők részére felajánlott munkahelyek 1987-ig több mint 1/3-val meghaladták az elhelyezkedni szándékozók számát, azonban napjainkban már gondokkal találkozunk. A hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatásának elősegítésére 1988-ban 11 településen megszervezték a közhasznú munkavégzést, átlagosan 8-12 fővel. A fővárosba és a megye nagyobb gazdasági bázissal rendelkező településeibe érdemben nem módosult az in gázás szerepe. A kialakult tendenciában szerény mértékű mérséklés elképzelhető az utazási költségek erőteljes emelkedése miatt. A gazdálkodók várhatóan egyre gyakrabban élnek a fölösleges dolgozók elbocsátásának lehetőségével. Előfordul, hogy ezt szerkezetváltással indokolják, de leginkább a szabályozók létszámcsökkentésre ösztönző hatása motiválja. A létszám leépítések kezelésében közvetlen munkakapcsolatunk van a fővárossal.