MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. január 6.

2/228. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-153. • 1989. január 6. - [Az 1. a), 1. b), valamint a 2. a), 2. b) napirendi pontokat összevontan tárgyalták.] - Napirend: - 2. b) Javaslat a váci és a nagykátai pártbizottság vonzáskörzetében lévő pártszervek, valamint tizenhat nagyközség pártszerveinek és szervezeteinek közvetlen megyei irányításba vonására. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 23-37.

Balogh Pál elvtárs Egyetért Lányi elvtárs azon javaslatával, hogy egy önálló pont ban a fegyelmi bizottság feladatköre kerüljön megfogalmazásra. A fogalmazásbeli módositó javaslatokat elfogadta. A megyei szintű szervezetekben dolgozó kommunistákkal közvetle nebb kapcsolatba kell kerülni. Ezek az alapszervezetek részben a megyei tanácshoz, részben a budaőrsihez tartoznak. Herczenik elvtárs azon gondolatával, hogy alulról formálódjon a politika, teljes mértékben egyetért. Biztos benne, hogy éppen ezzel kapcsolatban fogják a legtöbb javaslatot tenni. A párt politikájának elfogadtatásával, végrehajtásával az eddiginél jobban kell törődni. A többségi vélemény érvényesítése nagyon fontos, de a kisebbségi vélemények elől sem szabad az utat elzárni. Budapesttel és a szomszédos megyékkel való kapcsolattartás fontosságát elfogadta, javasolta, hogy ez egy önálló mondatként kerüljön bele az anyagba. De arra felhivta a figyelmet, hogy az állami szervek ezzel kapcsolatos feladatát testületileg ne vegyük át. Közel egyéves előkészitő munka előzte meg a kétszintű pártirányítás megyei bevezetésének megkezdését, éppen ezért döntést kell hozni a mostani ülésen. Jónak tartja a megyei pártirányítás korszerűsítése kifejezést. A végleges szóhasználatot ki lehet alakítani a javaslatok alapján . Az előkészitő munka nem közvéleménykutatással lett elkezdve, hanem egy koncepció kialakításával. Ebből - anyagi és egyéb megfontolások miatt - a nagyközségeket eleve kivették, mert ugy tartották, nem volna ésszerű egy-egy körzetet megbontani. Az agglomerációs nagyközségek viszont a főváros peremén helyezkednek el, inkább erre orientálódnak, mint az esetleg földrajzilag is távolabbi körzetközponthoz, és a szubjektív feltételek is igen kedvezőek. Ezért vonták be őket, és ugy látták, hogy nem jár számottevő többletköltséggel ez a megoldás.