MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1988. szeptember 30.
2/226. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-151. • 1988. szeptember 30. - Napirend: - 2. Jelentés a pártellenőrzés, elsősorban az önkontroll helyzetéről a megyei pártbizottság irányító tevékenységében, javaslat az önellenőrző, önkorrekciós tevékenység javítását szolgáló feladatokra. - - Jelentés. 89-99.
- 3 I. A megyei pártértekezlet helyzetelemzése és határozata a pártellenőrzés számára közvetlenül nem jelölt meg követelményeket, tennivalókat. A középtávú feladatterv azonban mint törekvést megfogalmazta, hogy "a megyei párttestületek munkaterveiben többségében a végrehajtást ellenőrző napirendek szerepeljenek." A célkitűzést a megyei pártbizottságnak nagyobbrészt sikerült megvalósítani. Az éves munkát értékelő beszámolókon és a két ülés közötti tevékenységről szóló - 1986 elején bevezetett és rendszeresen adott - tájékoztatókon túl a testület konkrét témához kapcsolódva hat alkalommal foglalkozott ellenőrzéssel, ami az előzőekkel együtt a napirendek mintegy felét teszi ki. Egyszer került sor irányított pártszerv - a Vác Városi Pártbizottság gazdaságpolitikai munkájának - ellenőrzésére. Két alkalommal a Központi Bizottság határozatának megyei végrehajtását tekintette át a testület /gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése, kádermunka/. Az utóbbi esetben a saját korábbi feladattervünk végrehajtását is megvizsgáltuk. A megye állami, társadalmi szerveinek kommunista vezetői három tárgykörben adtak jelentést egy hosszabb időszak átfogó tapasztalatairól, illetve az új típusú irányítás kezdeti eredményeiről /népfront, munkásőrség, megyei tanács/. Az ellenőrzések eredménye elsősorban a végzett munka értékelésében, elismerésében és egyes hiányosságainak feltárásában, ennek alapján új, illetve korrigáló jellegű feladatok kialakításában; a Központi Bizottságnak adott jelzésekben és az irányított pártszervek és -szervezetek számára címzett útmutatásokban jelent meg. A pártbizottság tagjainak véleménye - főleg a kádermunka tárgyalásánál - nagymértékben hozzájárult a valóság és a korábbi határozat közötti eltérések okainak bemutatásához, az új módszerek jobb alkalmazásához, a feladatok pontosabb megjelöléséhez.