MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1988. április 23.
2/223. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-124. • 1988. április 23. - Napirend: - 1. Szóbeli összegzés az MSZMP KB által véleményezésre bocsátott országos pártértekezleti állásfoglalás-tervezet megyei vitáinak tapasztalatairól. - - Szóbeli előterjesztés. 53-72.
Néhány kivételtől eltekintve megerősítést nyert a többszektorú gazdaság kibontakoztatása. Az elbizonytalanodást helyenként az okozza, hogy ennek elvi/közgazdasági alátámasztását sokan a párttagok körében sem ismerik. Vannak, akik azt vetik fel, hogy az ilyen és ehhez hasonló lényeges váltások során a nyílt és nyilvános politizálás hiánya teret ad a kétkedésnek, a bizalmatlanságnak, így, sokan megkérdőjelezik azt is, hogy a változások a szocializmus építését szolgálják-e. Elengedhetetlennek tartják a pártalapszervezetek, hogy a gazdálkodók kiszámítható közgazdasági környezetben, üzemmérettől, ágazattól és a tulajdonhoz való viszonytól függetlenül azonos esélyekkel vegyenek részt a népgazdaság összteljesítményének növelését és a vállalati vagyon gyarapítását célzó versenyben. A megye párttagsága úgy látja, hogy a gazdaságban végzendő politikai munkát egyre inkább a gazdálkodás szubjektív tényezőire, a vezetésre, a szervezésre, az érdekeltségre, a munkakultúrára, stb. kell irányítani. Azt is fontosnak tartja, hogy az eredményes kollektívákat és személyeket illesse meg az új értékek előállításával, a szellemi és fizikai ráfordítással arányos anyagi és erkölcsi megbecsülés. A párttagság támogatja a gazdasági reform következetes folytatását. Egyetértenek azzal, hogy a gazdálkodókat csak a magasabb szintű jogszabályok befolyásolhassák; a keresetszabályozás kötöttségeinek feloldásával; a szociális bizonytalanság elkerülésével; a lakosság egészségi állapotának javításával; a családok jövedelmi helyzetének kiegyenlítésével, stb.A viták jelentős részben e fontos kérdések körül zajlottak. A félreértések elkerülése végett el kell mondani, hogy ezekre a problémákra nem a pártértekezlet feladata újabb megoldást adni, hiszen nagy részükre érvényes párt- és állami döntések vannak. Nem azon kell a pártértekezleten vitatkozni, hogy hol súlyosabb a lakásprobléma: a fővárosban vagy a vidéken. A hangsúlyt az állásfoglalás ebben a kérdésben például helyesen az arányos területfejlesztésre helyezi.