MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1988. március 31.

2/222. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-114. • 1988. március 31. - Napirend: - 3. Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának állásfoglalása a pártszervek és alapszervezetek ideológiai, tudatformáló munkájának feladatairól. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 8-17.

Természetesen annak tudatában kell lennünk, hogy ami ma itt elhangzott, elválaszthatatlan a párt egészétől, munkánk fej­lesztésétől, a pártmunka tartalmának, formáinak, módszerei­nek megújulásától. Az ideológiának két markáns vonulata van: az ideológia és po­litika, valamint a művelődés és politika vonulata. A műveltség, a tudás és a tájékozottság kérdését is kiemeli. Akik részt vettek a Pártbizottság tagjai közül a február el­sejei megyei aktivaértekezleten, emlékezhetnek, arról beszél­tünk, hogy önmagunkat gyengitjük, ha a párttagok érzelmi, szellemi karbantartásával nem foglalkozunk kellőképpen. Az a tapasztalat, hogy a pártszervezetek többségének mindennapi gyakorlatában nem tudatosult kellőképpen, hogy a képzés, az átképzés, a beiskolázás nem nyűg, hanem a szellemi megújulás kötelezettsége. A párttagok információhiányra panaszkodnak. Azt azonban nem tudjuk elérni, hogy az elméleti folyóiratok olvasottsága nö­vekedjen . A műveltségi szerkezetről beszélt Balázsné elvtársnő. Ezzel kapcsolatban Nagyné elvtársnő megemlit egy másik összefüggést. Kigyűjtöttük a megye párttagságának milyen a politikai, álla­mi végzettsége. 17 %-a rendelkezik közép- vagy felsőfokú po­litikai iskolai végzettséggel, 4,5 %-kal többen, mint 1980­ban. Az állami iskolai végzettség is kedvezőbb; 36,5 %-ról 29 %-ra csökkent a 8 osztályt vagy ennél kevesebbet végzettek aránya. A szakképzettek aránya 43 %-ról 51 %-ra nőtt. Nem csekély ez a változás, ami bekövetkezett. A változások elle­nére elméleti bizonytalanságot és tudatlanságot lehet érezni. Végig kell gondolnunk, milyen következtetések vonhatók le eb­ből, mit kell tennünk az állami oktatás színvonalának javítá­sa érdekében. Egyetért azokkal a hozzászólókkal, akik azt mondták, hogy is­meret nélkül nincs tudás, tudás nélkül nincs tudatosság. A tudatossság erősítése nélkülözhetetlen a társadalmi konflik­tus tűrőképessége szempontjából. Alapvető politikai feladat­ként jelentkezik a tudatosság növelése. Ez a viták során is megfogalmazódott és a pártértekezlet elé jut. Jövőnk alaku­lása attól függ, hogy milyen a politikai kultúránk, milyen a

Next

/
Thumbnails
Contents