MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1987. szeptember 23.

2/219. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-163. • 1987. szeptember 23. - [A 4. napirendi pontot nem tárgyalták.] - Napirend: - 3. Jelentés a tanácsok korszerűsített irányítási és gazdálkodási rendjének megyei tapasztalatairól. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 20-33.

A megyei Pártbizottság testületei az időszerűségnek megfelelően, rendszeresen tárgyalnak olyan témákat, amelyek a megyei Tanács irányitó tevékenységéhez elvi iránymutatásul szolgálnak. A területi pártszervek felé is követelményként támasztjuk, hogy a pártirányítás tartalmát, módszereit és eszközeit a helyi tanácsok megváltozott helyzetéhez igazitsák. Segitsék elő a tanácsi önállóság és felelősség érvényesülését. Lépjenek fel a helyenként még érzékelhető szűklátókörűség ellen, segitsék a térségben, megyében gondolkodást; a tanácsok, a társadalmi és gazdálkodó szervek együttműködését. E követelményeknek a körzetközponti szerepét betöltő városi, városi jogú nagyközségi pártbizottságaink alapján megfelelnek. A községi pártbizottságok és az alapszervezetek ez irányú munkáját azonban tovább kell erősiteni, javitani. A párt és a társadalmi szervezetek felelőssége főleg a döntéselőkészités demokratizmusának szélesítésében, a lakossági kapcsolatok erősítésében, a különböző érdekek megjelenítésében és lehetséges mértékű egyeztetésében mutatkozzék meg. Tapasztalataink szerint a megyei Tanács támaszkodik a társadalmi és tömegszervezetek véleményére, és jól hasznosítja azokat. Az előttünk álló feladatok még inkább szükségessé teszik, hogy a tanácsi munka társadalmi bázisa szélesedjék, az egyre aktívabbá váló szakszervezeti szervek mellett a népfront - és KISZ-mozgalom is váljék még inkább alakitójává a megyei és a helyi politikának. A tanácsok önállóságának, önkormányzati jellegének fejlődésében jelentős helyet foglal el az 1986. január l-jétől bevezetett uj gazdálkodási rendszer. A megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy a normativ szabályozás kedvező fogadtatásra talált. A helyi tanácsok többsége kedvezőbb pozicióba került, sokuknak az önállóság szinte szárnyakat adott. Az oktatási, egészségügyi beruházások korábbi elmaradása miatt ugyanakkor egyesek most kilátástalannak tartják a helyzetüket. Az elmaradott települések felzárkóztatása a csak fejkvóta szerinti elosztással valóban nem látszik egyhamar megoldhatónak. Ezért is megnövekedett saját ún. "érdekeltségi" bevételek jelentősége, amelyek növelésére összességében eredményes törekvéseket lehet tapasztalni. Gondot okozott a szabályozott bevételek csökkentése és az állami támogatások mérséklése. Ennek ellenére a tanácsok a meglévő intézmények működtetését biztositani tudják, sőt több