MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1987. július 9.

2/218. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-118. • 1987. július 9. - Napirend: - 1. Tájékoztató a KB 1987. július 2-ai üléséről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2-13.

A külkereskedelmi mérleg hiánya néhány millió dollár eltéréssel azonos a 86. első félév számaival, ez a tavalyinál magasabb forgalmi szinten, magasabb exportot és magasabb importot mutat. A fizetési mérleg is hasonló képet mutat. Valamivel kisebb mértékben nőtt az eladósodás, mint 1986. első felében. A rendelkezésre álló adatok nem mutatnak még lényeges változást azoknak a viszonylag szerény célkitűzéseknek a teljesitése szempontjából, amelyeket az 1987. évi terv tartalmaz, a legtöbb esetben csak megközelítik a tervezett sáv alsó határát. Ezek a mai kilátások. Hozzá kell tenni azt is, amiről keveset beszélünk, hogy az év indulása lényegesen kedvezőtlenebb pozicióból történt, abban az összefüggésben is, hogy mit vett figyelembe a terv - a 86. évi teljesítményt -, a 87-es terv sajnos folytatja a korábbi gyakorlatot. A realitások, szándékok és a kivánalmak ellentmondásában az utóbbi években erőteljesen jelentkezik, hogy erre az évre mintegy 6o-65 milliárd Ft-os költségvetési hiány volt, és az adósságnövekedés 1,5 milliárd dollár. A kormány ez év első félévi intézkedéseiben olyan mércét állitott, amely lehetővé teszi, hogy az év végére a külgazdasági egyensúlyt meghatározó számokat megközelítsük. Ezzel az intézkedéssorozattal olyan helyzetbe kerültünk, hogy még egy 5 milliárdos intézkedési csomag hiányzik, amelynek a tartalma nem lesz népszerű és ezzel "dolgozzuk le magunkat" 3o milliárdos költségvetési hiányszintre, ami azután valószinüsitheti tartalmában azt, hogy a külgazdasági célkitűzéseket ha nem is tudjuk elérni, de legalább megközelítjük. Ennek nagy jelentősége van a kibontakozási folyamat folytathatóságában. A helyzethez ennyit mozaikszerűen el kell mondani. Ezt azért kell tudni, hogy ténylegesen komolyan vegyük mindazt, ami a Központi Bizottság állásfoglalásában megfogalmazódott, és ami időveszteség nélkül cselekvésre, tettekre késztet és kényszerit bennünket. Ezt vita nélkül nem lehet elfogadni, mert az ország olyan helyzetben van: mint az ellenforradalom utáni konszolidációs időszak, vagy a kollektivizáció korszaka vagy a reform inditása. Ezek a változások mélységükben olyan jelentősek, mint az előbb felsorolt korszakokban, de jelenleg sokkal kevesebb idő áll rendelkezésre a végrehajtásra és érvényesítésre.