MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1987. július 9.

2/218. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-118. • 1987. július 9. - Napirend: - 3. Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának irányelvei az egészségmegőrzés társadalmi programjából adódó főbb megyei feladatokra. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 15-30.

éves kora körül rokkantként megy nyugdijba? Mi az oka némelyik munkahelyen a la h körüli táppénzes aránynak? Mi az oka annak, hogy a rokkantsághoz vezető betegségek közül a sziv-érrendszeri betegségek után az ideg- és elmbetegségek szerepelnek a legnagyobb súllyal? Az egészségi állapot kérdései egyúttal a legfontosabb munkaerőgazdálkodási és termelési kérdések is. Az egyes munkahelyeken minél mélyrehatóbban kell vizsgálni a különböző dolgozó rétegek sajátos egészségügyi helyzetét, a megbetegedéseknek a munkakörülményekkel, az életmóddal kapcsolatos összefüggéseit. Csak az igy feltárt összefüggések ismeretében lehet az egészségi állapotra ható körülményeket, feltételeket javitani. Ehhez a feladathoz kell megnyerni a munkahelyek gazdasági és társadalmi vezetőit, üzemegészségügyi szakembereit. dr. Bodó Ágnes elvtársnő Kevés olyan tervezet született véleménye szerint az elmúlt időben, mint az egészség megőrzésének társadalmi programja. A létrehozók nyilvánvalóan tudatában voltak annak, hogy a társadalomtól és az egyéntől kért vállalások a biológiai állapotban csak az ezredforduló környékén jelenhetnek meg, igy a kedvező változások a jelenlegi aktiv kororsztály többségét kevésbé fogják érinteni. A program összeállításánál és megvalósításánál az egészségügy felelőssége nem kétséges, és ez nem azonos azzal a gyakran emlegetett lo-2o %-kal, miszerint a lakosság egészségi állapotának alakulásában ebben a mértékben tehető felelőssé az egészségügyi rendszer. A szemlélet, eszközök és szervezet változásai a megváltozott gazdasági társadalmi viszonyokhoz kell, hogy igazodjanak. Ezek a változtatások már korábban is szükségesek lettek volna, hiszen a demográfiai összetétel és az egészségi állapot kedvezőtlen alakulása legalább lo-15 éve megfigyelhetők voltak. Kedvezőtlen az is, hogy a városcentrikus településfejlesztés és a kórházcentrikus egészségpolitika hatásai egymást erősitették a területi ellátási különbségek megteremtésében, igy ezzel is létrehozták az eltéréseket a területek halálozási arányaiban. A falusi