MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1987. április 30.

2/216. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-86. • 1987. április 30. - Napirend: - 3. Szóbeli tájékoztató az előző pártbizottsági ülés óta végzett munkáról. - - Tájékoztató. 62-71.

Nőtt a megjelenési arány, különösen a községekben: például Dunaharasztin 400-an, Törökbálinton 290-en, Márianosztrán 200-an vettek részt e fórumokon. A jelenlévő lakosság mintegy 10-15 %-a mondta el a véleményét: közérdekő kérdésekkel, településpolitikai és -fejlesztési feladatokkal, eredményekkel és főleg a problémákkal foglalkoztak. Sok szó esett a tanácsi beszámolókban és a felszólalásokban is az időskorúak helyzetéről, a közrend-közbiztonság kérdéseiről és a nemzetiségekről. A településfejlesztési hozzájárulás már nem szerepelt központi kérdésként. Több helyen ujabb társadalmi munkafelajánlások is elhangzottak. A falugyűléseken résztvevő szolgáltató szervek vezetői, képviselői a tevékenységüket érintő észrevételek többségére reagáltak, s a korábbi lakossági fórumokon felvetettekre is visszatértek. De jónéhány helyen ezek a képviseletek hiányoztak (helyi tanácsok és a népfront erre jobban ügyeljenek a jövőben!). A társközségekben szervezett falugyűléseken a tanácsi beszámolók mellett az elöljárók is számot adtak tevékenységükről. Különválási törekvés, illetve ezzel kapcsolatos érdeklődés két helyen vetődött fel. Pusztazámoron a jelenlévő párt- és tanácsi vezetők meggyőzték a falugyűlést a különválás hátrányairól és igy a felvetés időszerűtlenségéről is. Táborfalván azonban a falugyűlés résztvevői megbizták az elöljárót, hogy szerezzen információkat a kiválás lehetőségeiről, s erről a következő falugyűlésen tájékoztassa a lakosságot. Ismét figyelmeztető, hogy helyben nem sikerült a hangulatot megfordítani - nem volt előrejelzés arról, hogy mi várható - nem volt megfelelő közös tanácsi képviselet, a pártszervezet készületlen volt. 4. A beszámoló és összevont taggyűlések tapasztalatairól A taggyűlések jelentőségét növelte, hogy többségüknél sor került a Központi Bizottság 1986. november 20-i határozatából adódó teendők meghatározására is. A pártvezetőségek az alapszervezetek taggyűléseit megelőzően adtak számot munkájukról összevont taggyűlésen, illetve küldöttgyűlésen. Ezeken a megjelenés és az aktivitás is csökkent a korábbiakhoz képest. A most szerzett tapasztalatok is megerősitették, hogy az összevont taggyűlések szerepe nem egyértelmű. Különösen a nagyközségekben - ahol több, egymástól eltérő alapszervezet tartozik a pártvezetőség irányítása alá kétsége,s hogy érdemes-e évente megtartani az összevont taggyűléseket.