MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1986. június 27.

2/211. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-94. • 1986. június 27. - Napirend: - 2. A pártdemokrácia helyzete, továbbfejlesztésének feladatai Pest megyében. - - Jelentés. - 75-85.

hatékony eszközének bizonyulnak a középtávú káderutánpótlási és -képzési tervek, amelyek a szükségletekhez egyre jobban igazodva tartalmazzák a káderek és az utánpótlás politikai képzését, továbbképzését. Az elmúlt öt évben 58 fő került az MSZMP Politikai Főiskolájára, 2377-en végezték el az ML Esti Egyetemet, 927-en az MLEE szakosítóját, 309-en az 5 hónapos és 199-en az egy éves pártiskolát. Közöttük jelentős a száma a fizikai dolgozóknak és a fiatal párttagoknak. Ezzel is magyarázható, hogy alapszervezeti szinten javult a titkárok és a vezetőségi tagok politikai felkészültsége. A megyében a testületi tagok száma meghaladja a 3400 főt. A különböző szintű pártbizottságokba a politikai feladatokra alapvetően alkalmas, a munkában és magánéletükben példamutató elvtársak kerültek, akik élvezik választóik, munkahelyi közösségük bizalmát, megbecsülését. A testületekben némiképp csökkent a fizikai munkások száma, de arányuk így is meghaladja a 40 %-ot. A fiatalok és a nők aránya lényegében nem változott, 12, illetve 28 %. A párttisztségviselők kiválasztásában éé felkészítésében elért eredmények mellett néhány problémával is szembetaláljuk magunkat. Többen, különösen a fizikai munkások köréből nem vállalják a pártiskolai rendszerű képzést. A politikai munka feltételei nehezebbé váltak, bonyolultabbak a feladatok, a közösségi és egyéni érdekek gyakran ütköznek, így - főleg alapszervezeti szinten - sokan nehezen vállalnak párttisztA testületek tagjainak saját környezetükben is aktív politikai tevékenységet kell folytatni. Ez a követelmény nem érvényesül minden esetben, bátortalanság, bizonytalanság,egyedi passzivitás befolyásolja magatartásukat. A párt választási rendszerét politikailag demokratikusnak, korszerűnek tartja a megye párttagsága. Az alapszervezetekben választott jelölő bizottságuk, a testületekben a jelölést előkészítő bizottságok - a párttagság véleményeié támaszkodva - többségében jól megalapozták a személyi javaslatokat. Az esetenkénti kettős jelölés bővítette a párttagok lehetőségét a feladatra jobban felkészült kommunista megválasztásában. A titkos szavazás növeli a párttagok személyes felelősségét, de ez még nem mindig jár együtt, a szavazás előtti nyílt véleménynyilvánítással. Úgy tapasztaljuk; a kommunisták véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy a jövőben mindenütt két, vagy több jelöltet állítsanak. Ugyanakkor általánosítható javaslat, hogy a szavazólapra kerülés sorrendjét a nyílt szavazáskor séget.