MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1986. június 27.

2/211. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-94. • 1986. június 27. - Napirend: - 2. A pártdemokrácia helyzete, továbbfejlesztésének feladatai Pest megyében. - - Jelentés. - 59-69.

még a kényelmes, a konfliktust kerülő gondolkodásmód és gyakorlat. A pártszervek és -szervezetek egy része "a régi, bevált" módszerekhez ragaszkodva részletes útmutatásra vár. Az alapszervezetek önállóságának erősödését fékezi, hogy egyes irányító pártszervek operatívan beavatkoznak tevékenységükbe, olyan feladatok megoldásában is résztvesznek, ami az alapszervezetek kötelessége. Ugyanakkor a szükségesnél kevesebbet törődnek az önállóság személyi feltételeinek megteremtésével. Előfordul még, hogy az állami, gazdasági szervek nem a káderhatáskört gyakorló pártszervhez fordulnak, hanem magasabb szinten kísérlik meg a támogatás megszerzését. A pártszervek és az alapszervezetek arra törekednek, hogy a párton belül demokratikus, nyílt, közösségi viszonyok uralkodjanak és erősödjenek. Ennek eredményeként többségében sikerült feloldani a korábban gyakran tapasztalt - egzisztenciális megfontolásból fakadó - gátlásokat. Nyíltan, pártszerű keretek között mondanak véleményt a politikáról, bírálják a társadalmi fejlődésünk ellentmondásait, gyakrabban szólnak személyes gondjaikról. Az önbírálat érvényesülésében csak szerény fejlődésről lehet számot adni. Önkritikus megnyilvánulások csak szórványosan fordulnak elő és legtöbbször azok is csak magatartásbeli kérdésekben. Gyakorlattá vált, hogy évente legalább egy alkalommal, a beszámoló taggyűlés előtt egyéni, vagy kiscsoportos beszélgetést folytatnak az alapszervezetekben. A párttagok igénylik ezt. Ebben kifejezésre jut a politika alakításában való részvételük, az alapszervezetekben végzett munka kollektív értékelése. A beszélgetéseken elhangzott bírálatok segítő jellegűek, bennük az elért eredmények féltése, az alapszervezeti munka továbbfejlesztésének szándéka tükröződik. Az alapszervezeti taggyűléseken növekvő számban közérdekű témákat tűznek napirendre, melyekben egyre inkább hasznosulnak a párttagság javaslatai. Gyakoribbá váltak az ún. fórumjellegű taggyűlések, melyeken a kommunisták a helyi párt-, gazdasági, tanácsi és tömegszervezeti vezetőktől a legkülönbözőbb kérdésekre kaphatnak választ. Ugyanakkor túl sok a csak gazdasági, szakmai tájékoztatást adó napirend, amely nem igényel döntést. Több esetben felülkerekedik a rutin és olyan témák is taggyűlés elé kerülnek, amelyek elvesztették időszerűségüket. Ennek következtében elmarad a feladatmeghatározás, ami a passzivitás egyik oka. A lehetséges