MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1986. június 27.
2/211. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-94. • 1986. június 27. - Napirend: - 2. A pártdemokrácia helyzete, továbbfejlesztésének feladatai Pest megyében. - - Szóbeli kiegészítés. 38-45.
hasznosítva, a pártdemokrácia fejlesztését, az ehhez szükséges feltételek javítását gyorsítsuk. Kell ezt tegyük elsősorban azért, hogy a társadalmi demokratizmus fejlődését megfelelő módon irányítani, befolyásolni tudjuk, másodsorban pedig azért, hogy a párt belső életének újabb lendületet, pozitív töltést adjunk. Engedjenek meg az elvtársak itt egy általánosított példát, ami lehet, hogy nem tökéletes, de érzékelteti az előbb elmondottak gyakorlati jelentőségét. Az utóbbi években egyik fontos lépés volt az új vállalatirányítási formák létrehozása, amelyek kollektív vezetői testületek, a vállalat általános érdekeit figyelembevéve a dolgozók demokratikus jogainak kiszélesítését jelentik. A testületek megválasztásánál, az igazgató személyének kiválasztásánál, a testület által hozott nagy horderejű döntések során a párt káder- és gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása elképzelhetetlen a pártdemokrácia hatékony működése nélkül. Mert hogy érvényesült ott a pártdemokrácia, ahol a testületben egyébként többségben lévő kommunisták nem biztosították a káderhatáskörileg illetékes felsőbb pártszerv és saját pártbizottságuk állásfoglalásának megvalósulását? Kikérték, és ha megalapozott volt, figyelembe vették-e a döntés előtt a véleményüket? Kialakult-e bennük a meggyőződés a javaslat helyességéről? Nem valószínű. A párt álláspontjának érvényesítése ezekben a testületekben elsősorban kommunista tagjaikon keresztül lehetséges. Hogyan kötelezhetjük őket erre, ha előzőleg nem volt demokratikus az állásfoglalás kialakítása, ha a döntést nem előzte meg érdemi vita, ha a vállalati tanács, vagy választott vezetőség ülését megelőzően nem készítettük fel, nem győztük meg őket a pártbizottság állásfoglalásának helyességéről, arról, hogy az ütköző érdekeket az abban foglaltaknak megfelelően kell egyeztetni, rangsorolni? Mindez természetesen nem jelenthet a gazdasági vezető testületek kommunista tagjai számára valamiféle sematikus képviseletet. Nem szavazógépként kell viselkedniük. Felkészültségük, gyakorlati tapasztalataik latbavetésével, egyéni felelősségük alapján párton kívüli társaikkal is el kell fogadtatni - mint személyes véleményüket is - a pártszervezet állásfoglalását. Abból kell kiindulnunk elvtársak, ha politikai eszközökkel nem tudjuk álláspontunkat elfogadtatni, nem kötelezhetünk a végrehajtásra sem. Nyilvánvaló, hogy a vállalati tanácson keresztül bizonyos értelemben az egész kollektíva ellenőrzi a pártszervezetet, és ez is a szocialista demokrácia erősödéséhez tartozik. A Bosszul dolgozó pártszervezet számára tehát a demokrácia veszélyekkel is jár.