MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1986. június 27.

2/211. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-94. • 1986. június 27. - Napirend: - 1. Tájékoztató a KB 1986. június 18-ai üléséről. - - Szóbeli tájékoztató. 24-37.

szükséges intézkedéseket, más esetekben pedig engedtek a középszerűen és gyengén gazdálkodó vállalatok támogatás iránti nyomásának. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a tervezésben, továbbá a közgazdasági szabályozórendszer fejlesztésében az utóbbi két évben elért kétségtelen eredmények ellenére is elmaradás mutatkozik. A tervezőmunka még mindig nem tudja kellően figyelembe venni a termelés és a gazdálkodás valamennyi körülményét, a szabályozás pedig még nem tudja betölteni közvetítő, az érdekeket jól összehangoló funkcióit. Erre azért is szükséges felhívni a figyelmet, mert világosan kell látni, hogy az olyan égető probléma, mint a termelési szerkezet átalakítása, csak úgy oldható meg, ha maga a tervezés, a terv vállalja fel a megoldást és alakítja ki ezekhez a szükséges eszközrendszert. A szükségesnél gyengébb teljesítmény okai között szólni kell azokról a tényezőkről is, melyek a vállalati gazdálkodásban gyökereznek, illetve a vállalatvezetés színvonalával, a szubjektív tényező szerepével függnek össze. Amikor önkritikusan és kritikusan vizsgáljuk dolgainkat, arról is kell beszélnünk, hogy a legtökéletesebb irányítási és szabályozórendszer sem tud felszámolni olyan gondokat, amelyeket a vállalaton belül kell megoldani. A magyar vállalatokon belül jelentős tartalékok vannak. Több tucat kongresszusi zászlót és kiváló címet elnyert vállalat található a magyar gazdaságban, de többszáz olyan is, ahol nincs fejlődés. Nem véletlen, hogy egy külföldi szervezési vállalkozó az első látásra lehetségesnek itélt 30-50 %-os hatékonyságjavulást abban a gyárban, ahol a magyar szem megszokásból semmilyen hatékonyságjavító lehetőséget sem vesz észre. S nemcsak piaci okai vannak annak, hogy a gépiparban az átlagos műszakszám 1,2; hogy nagyértékű - sokszor devizáért behozott gépek kihasználatlanul állnak. Mindez mutatja, hogy a vállalaton belüli munka hatékonyságának javításában nagy felelősség hárul a vezetőkre, igen jelentős a személyi és szubjektív tényezők szerepe mind a munka megszervezésében, mind pedig a fegyelem javításában. 1986-ban eddig nem tapasztaltunk és ezután sem várhatunk olyan kedvező, radikális változásokat a külső körülményekben, vagy a gazdálkodás egyéb feltételeiben, melyek lökésszerűen lendületet adhatnának fejlődésünkhöz.