MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1986. március 27.
2/210. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-116. • 1986. március 27. - Napirend: - 2. Jelentés a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól Pest megyében. - - Szóbeli kiegészítés. 57-66.
A feladatok kialakításánál építettünk a különböző szintű pártszervek véleményére, és azokra az értékelésekre, elemzésekre, statisztikai adatokra, amelyeket a megyei állami szervek, társadalmi- és tömegszervezetek, gyermekvédelmi intézmények, népi ellenőrök és a KSH Pest Megyei Igazgatósága készítettek. Ezt az alkalmat is szeretném felhasználni arra, hogy megköszönjem munkájukat, amely nagymértékben hozzájárult a helyzet reális megítéléséhez, de ahhoz is, hogy felismerjük munkánk gyenge pontjait, s egyben javításának lehetőségeit. A jelentés előkészítése során közel 600-an mondtak véleményt, javaslatot. A tapasztalatok alapján úgy látjuk: kedvezőbb tudati feltételeket teremt további munkánkhoz az, hogy a viták során éppen a legérintettebbek ismerték meg egymás gondolatait, törekvéseit, miközben egymás szemléletét is formálták, és ez alapja lehet annak, hogy a továbbiakban a pártbizottság állásfoglalása szellemében a közös felismeréstől eljussunk a közös cselekvésig . Ezt a folyamatot erősítik az új Családjogi Törvény tervezetéről napjainkban zajló társadalmi viták megyei tapasztalatai is. Ezek után arról szólok, mit mutattak a megyei elemzések , vizsgálatok? Milyen tapasztalatokra építhetünk, milyen tendenciákkal számolhatunk a politikai állásfoglalás kialakításánál? Öt év alatt nagy területi szóródással ugyan, de kögel 80 %-kal nőtt a veszélyeztetett gyerekek száma megyénkben, mindenekelőtt az agglomerációban. Legmagasabb az arányuk Érd, Budaörs, Gödöllő, Monor, Nagykáta és Ráckeve körzetében. A családi hátteret tekint ve néhány társadalmi csoportnál különösen érzékelhető ez a folyamat, így: a cigánycsaládoknál, a kedvezőtlenebb helyzetű, szakképzetlen munkáscsaládok egy részében, de elgondolkodtató az az erősödő tendencia is, amely a növekedés ütemét mutatja a látszólag rendezett körülmények között élő családok esetében. A statisztikákat elemezve azt tapasztalhatjuk, hogy a kiváltó okok között továbbra is döntő a tartósan kedvezőtlen környezet. Ezen belül a lakáskörülmények, valamint a szülők alkoholizmusa, amely természetszerűleg kihat a családok anyagi, morális helyzetére is. Az elmúlt években viszont érzékelhetően nőtt az anyagi okok miatt veszélyeztetett gyerekek aránya. A tapasztalatok azt GO
