MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1986. január 31.
2/209. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-100. • 1986. január 31. - Napirend: - 1. Javaslat Pest megye terület- és településfejlesztésének közép- és hosszú távú feladataira. - - Javaslat. 40-63.
zísokra. Az anyagi lehetőségekhez képest folytatódott a felszíni és belterületi vízrendezés. A Via ötéves tervidőszakban - főként pénzügyi feszültségek miatt - egyes fejlesztések elhúzódtak, a közmüvesités üteme erő= sen visszaesett > A környeze tvédelemre irányuló intézkedések viszonylag kismértékben ellensúlyozták a kedvezőtlen hatásokat, több területen romlott a környezet minőségi állapotao A földvédelem terén a VI. ötéves tervidőszakban már érdemi előrehaladás történt az eróziós károk mérséklésében és a parlagföldek hasznosításában o A vízfolyások vízminősége romlott, fokozódott a háttérszennyeződés a felszín alatti vízkészleteknél /pl. Vácott, Gyál térségében stb/. A levegő tisztaságának védelme, a szennyezettség csökkentése érdekében több üzemi beruházás valósult meg /DCM, DKV, ATEV stb/, de ezek csak rész eredményeket hoztak. Az intézményes hulladékgyűjtés jelenleg a települések 80 ?óában megoldott, azonban a lerakóhelyek állapota sok helyen nem kielégítő. Alig történt előrehaladás a veszélyes hulladékok megnyugtató tárolása terén. A zajártalom a Ferihegyi repülőtér környékét érinti a legjobban, a műszaki megoldások kidolgozása folyamatban van. A lakosság életkörülményei összességében javultak, magas színvonalú a foglal koztatottság, nőtt a közeli munkahelyek száma, bizonyos kiegyenlítődés történt a jövedelmi viszonyokban. A lakossági infrastruktúra fejlesztése elsősorban a hiányok pótlására és az újratermelődött szükségletek részbeni kielégítésére irányult. Az ellátásban meglévő különbségek mérséklődtek, azonban a legsűrűbben lakott településekben a feszültségek újratermelődtek. A lakásellátás javítása kiemelt társadalmi programmá vált a megyében. A fejlesztési eszközök jelentős része a lakásépítést szolgálta. Az elmúlt másfél évtized alatt közel 120 ezer lakás épült, döntően magánerőből. A tanácsi bér lakások országosan is legalacsonyabb aránya a 70-es évtizedben kialakult 11 ?ó-ról a VI. ötéves tervidőszak végére 4 ?ó-ra csökkent, a központi támogatások mérséklése miatt. Az elmúlt középtávú tervidőszakban emiatt, továbbá a növekvő lakásárak és anyagellátási gondok következtében, a lakásépítési prog ram csak részben teljesült. A lakással való ellátottság az országos átlag körül van, azonban 6-7 ezerre tehető azoknak a kisjövedelmű családoknak a száma, akik szociális támogatással sem képesek önálló otthonteremtésre. A lakáskörülmények javulásához hozzájárult, hogy az állami lakások 31 %=a került felújításra, de még mindig számottevő az elmaradt felújítások aránya.