MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1986. január 31.

2/209. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-100. • 1986. január 31. - Napirend: - 1. Javaslat Pest megye terület- és településfejlesztésének közép- és hosszú távú feladataira. - - Javaslat. 40-63.

Az MSZMP Politikai Bizottságának 1983. júliusi, valamint a Minisztertanács 3329/1983oSZo határozatai uj hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepció kidolgozását irták elő. Ennek megfeleló'en tárgyalta és a 12/198085.sz. határozatával fogadta el az Országgyűlés a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatait. A határozatok arra is utalnak, hogy a VII. ötéves tervet ugy kell elkésziteni, hogy abban megfelelően érvényesüljenek a hosszú távra kijelölt főbb irányok, célkitűzések. A megyei Pártbizottság 1983. májusi ülésén foglalkozott Pest megye hosszú távú terület- és településfejlesztésének fő irányaival és meghatározta a to vábbi tervező munka elvi alapjait. Időközben azonban elkészült a budapesti agglomeráció hosszú távú fejlesztési koncepciója és egyéb társadalmi-gazdasági változások is indokolják a célkitűzések pontosítását. Az 1971-85. között folytatott terület- és településfejlesztés eredményei Az elmúlt másfél évtized alatt a megye társadalmi-gazdasági fejlődése alapjaiban megfelelt a megyei Pártbizottság főbb célkitűzéseinek. A gazdálkodás extenzív folyamatát fokozatosan az intenzív jelleg váltotta fel, az uj gazdaságirányítási rendszer növelte a vállalkozó készséget és az anyagi érdekeltség uj elemei erősítették a belső tartalékok felszabadítását. A hetvenes évtizedben gyorsütemű fejlődés valósult meg, számottevően növekedett a gazdálkodó szervek és a lakosság jövedelme, kiszélesedett a társadalmi együttműködése Mérséklődtek a lakosság életkörülményeiben meglévő területi különbségek. A hetvenes évek végétől azonban a gazdasági növekedés üteme lelassult, beszűkültek a terület- és településfejlesztés központi és megyei lehetőségei. A rendelkezésre álló anyagi források nem tudták követni a gyorsan növekvő népesség szükségleteit. Ezért a korábbi gondok egyrésze továbbra is megmaradt, sőt uj feszültségek keletkeztek, különösen az agglomerációs övezetben, de a megye más térségeiben is. A megye lakónépessége mintegy százezer fővel gyarapodott, és elér :e a 987 ezer főt. A növekedés 45 ?ó-a betelepülésből származott, legnagyob: arányban nőtt a lakosság száma az övezetben és a városokban. Az utóbbi években a népesedési folyamat lelassult, a megye északi és déli térségeiben csökkent a kis települések lakossága. 44