MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. december 13.

2/208. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-76. • 1985. december 13. - Napirend: - 2. Jelentés az 1985. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről, javaslat az 1986. évi feladatokra. - - Jelentés. 14-24.

Az állattenyésztésben tovább romlott a gazdaságosság. A begyűrűző ipari árak a termelési költségek jelentős növekedését eredményezték, amit az üzemek nem tudtak teljes mértékben ellensúlyozni. Több gazdaságban a vezetés maga sem tett nagyobb erőfeszitéseket a feltételek javitására. A közgazdasági szabályozók merev értelmezése, az üzemi pártszervezetek is helyenként megzavarta. A gazdaságtalan tevékenység felszámolása általános irányelvként és az állattenyésztésben az indokoltnál is jobban érvényesült. A nagy- és kisüzemekben egyaránt csökkent az állatlészám és az állati termékek termelése. A szarvasmarha létszám 6, a s értés 15 %-kal kevesebb a mult évinél. A vágómarha és sertéshús termelés 10 %-kal marad el az 1984 évitől. Az egy tehénre jutó tej termelés nőtt, a nagyüzemekben meghaladja az 5200 litert. A létszámcsökkenés hatásásra azonban a tej mennyisége 2-3 %-kal elmarad a mult évitől. A sertéságazatban a vissszaesés főként a kistermelésben következett be. Okai sokrétűek: a nem kielégitő érdekeltség mellett közrejátszottak a takarmányellátás minőségi problémái, átvételi nehézségek, állategészségügyi gondok is. A mezőgazdasági üzemek kiegészitő tevékenységében az útkeresés volt a jellemző. Ebben az évben további 13 ezer fővel csökkent a létszám. A nagymértékű árbevétel kiesés és a partnervállalatok esetenkénti nem kielégitő fizetőképessége sok gazdaságban az év során pénzügyi zavarokat is okozott. A kisvállalkozások kedvezőbb szabályozsáa a szolgáltatásban és az építőiparban nehezítette a mezőgazdasági üzemek helyzetét. így elsősorban a helyben végezhető háttéripari tevékenységet, az élelmiszer feldolgozást és az ipari késztermék előállítást helyezték előtérbe. A fejlesztési források szűkössége miatt a mezőgazdasági üzemek csak a legnélkülözhetetlenebb eszközöket vásárolták meg. Fejlesztési lehetőségeiket főleg hiteltörlesztésre és alapfeltöltsére használták. A lakosság életkörülményeit javitó beruházásokra a tanácsok közel 2,5 milliárd forintot forditottak. A munkák az alapellátást szolgáló fejlesztésekre és a folyamatban lévő beruházások befejezésére irányultak. A kereskedelmi hálózat mintegy 8 ezer négyzetméterrel bővült. Megyei támogatással megépült a dunakeszi, és a gyömrői ABC, szigetszentmiklósi áruház, bővült a nagykátai áruház. Az ellátás összességében kiegyensúlyozott volt. Jelentős mértékben javult az építőanyag ellátás, ugyanakkor súlyos feszültségek jelentkeztek a tüzelőanyag kereskedelemben.