MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. február 1.

2/203. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-125. • 1985. február 1. - [A 3. és a 4. napirendi pontot zárt ülésen tárgyalták.] - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-8.

saikat. Javasolta ezt az anyagban is kellő súllyal részletezni. A beszámolóban a végrehajtóbizottság célkitűzései maradéktalanul érvényesülnek. Az elmúlt években sok gond nehezítette a munkát az épités, a beruházás területén, de igaz ez a közoktatás terüle­tére is. Olvasható, hogy megépült 591 általános iskolai tanterem, viszont ha a tanulólétszám alakulását vizsgáljuk, látjuk, hogy 17.578 fővel emelkedett, és ha ezt elosztjuk a tantermek számá­val, kiderül, hogy valójában a növekedés nulla. Pest megye abban a különleges helyzetben van, hogy nem akar igazodni és nem iga­zolja vissza az országos helyzet alakulását az általános iskolai létszámot illetően. A középfokú tanintézetekben emelkedés tapasz­talható, ami még nem tetőzik, ezért a jövőben fokozott figyelmet kell fordítani erre a területre. A közművelődést illetően változ­tak a körülmények és feltételek, melyek közepette a feladatokat végezni kell. Herczenik Gyula elvtárs a térséget jellemző hangulatról szólt. En­nek kapcsán mondta el, hogy a közvélemény nagy érdeklődéssel várja a pártértekezleteket, különösen a XIII. kongresszust, és a türel­metlen tenniakarás is megmutatkozik. Ez jó fejtételeket teremt a munkához, a városi, a megyei pártértekezlethez, a kongresszus te­vékenységéhez is. Ami a beszámoló tervezetét illeti, jó anyag és jól tükrözi az elvégzett munkát és a helyzetet. A kulturális rész kiegészitését javasolta a népművészetek részle­tesebb elemzésével. Pest megyében igen élénk a népművészet, szóra­kozást nyújt a lakosság számára és nem utolsósorban jelentős nem­zetközi sikerek is felmutathatok. Az anyag gazdaságpolitikai részéhez ajánlotta bevenni a tudomány vívmányainak gyakorlatban történő alkalmazását. Például az elektro­nika, számítástechnika alkalmazása a mezőgazdaságban, illetve az iparban, valamint óriási szerepe van a genetikának az állattenyész­tésben. Véleménye szerint az alaptevékenységen kivüli tevékenység jövedel­mezősége csökken és egyre kevesebb anyagi eszközt lehet áttenni az alaptevékenység finanszírozására. Érdemes megnézni az összete­vőit. Pontos a jelen és a jövő számára, hogy az ipar segitse az alaptevékenységet, ezzel biztositva a szinvonal megtartását. Szem előtt kell tartani a jövedelmezőség fokozását is. A párt belső életével kapcsolatosan megállapította, hogy jelentős különbségek vannak a tsz, a községi és az üzemi pártszervezetek munkájának színvonala között. Ha egy^ üzemi pártszervezet felkészült­ségét, szervezettségét, hadrafoghatóságát loo-nak mondja, csak a fele körül van egy községi pártszervezet felkészültsége, és éppen a jövőbeni feladatok minden területen azonos sulyu jelentkezése^ miatt fontos, hogy ez az egység meglegyen. Javasolta ezt az érté­kelésben, a feladatok meghatározásában elmondani. A közigazgatás átszervezése uj politikai igényeket támaszt, melyek elől nem lehet kitérni. Jobb kapcsolatra van szükség az országgyű­lési képviselőkkel, a megyei tanács apparátusával. Pontos, hogy a szakszervezet ne csak az üzemen belül, hanem a várospolitikában, községpolitikában is véleményt nyilvánítson. Ezek az igények csak a politikai munka korszerűbb módszereivel valósit­hatók meg. Ezek a tennivalók, a nehezebb körülmények feltétlenül

Next

/
Thumbnails
Contents