MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. január 3.
2/202. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-83. • 1985. január 3. - Napirend: - 2. Jelentés az 1984. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről. Javaslat az 1985. évi feladatokra. - - Szóbeli kiegészítés. 27-39.
vagyonadó körül alakult ki nagyobb vita. Az élőmunka felhasználás terheinek növekedésével általában egyetértenek. Kedvező fogadtatásra talált a tőkésexport növelését ösztönző árfolyampolitika. Hangulati problémák a vezetők között két területen látszanak. A kevésbé hatékony vállalatoknál - ez teljesen érthető és logikusan következik a szabályozó változásokból. Itt segiteni kell a gazdálkodás hatékonyságának a lényeges javitásában. A másik terület: a tröszti vállalatok, gyárak és gyáregységek - ahol sürgetik a rájuk vonatkozó információkat, a belső szabályozókkal kapcsolatos döntéseket. Vállalatoknál és szövetkezeteknél egyaránt igen gondosan mérlegelik a bérszabályozás formáinak a hatását az adott viszonyok között. Azt lehet mondani, hogy nagy felelősséggel készitik elő ezeket a döntéseiket. Bizonyos, hogy az előttünk álló gazdasági év, az emiitett változásokat is figyelembevéve, nem lesz könnyebb az előzőnél. Az is valószinüsithető azonban, hogy a helyzet nem nehezül a korábbi években tapasztalt mértékben. A közgazdasági szabályozók ugyan tovább szigorodnak, nyereségcsökkentő hatásuk azonban a mezőgazdaságban jelentősen kisebb lesz az előző évinél és várhatóan lo % alatt marad. Az ipari üzemeknél az előző évihez hasonló mértékű, mintegy 15 %-os elvonás érvényesül. Hogyan és milyen eszközökkel lehet alkalmazkodni a megváltozott követelményekhez? A választ az ipari üzemek már körvonalazták azzal, hogy terveikben 1985-re magasabb nyereséggel számolnak. Ez azt is jelenti egyben, hogy céljaik megvalósitásához nagyobb teljesítményre vállalkoznak. Tipikus példának tekinthető az Ipari Műszergyár. A vállalat a béreket növelni akarja. Emellett azonban nem mond le a későbbi eredményeket megalapozó beruházásokról sem. Uj, értékesebb termékek^előállításával lo %-os termelésnövekedést terveznek. Ezáltal 2o^^kal nőhet nyereségük és bővülhet tőkéW-é'xportjuk is. A nagyobb teljesítmények elérése érdekében növelik termelő egységeik önállóságát és nyereségérdekeltségét. Nagyobb feladatok vállalására ösztönzik őket. i A dinamikusabb gazdasági növekedés, az export bővitése a^jriűs zaki