MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. január 3.
2/202. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-83. • 1985. január 3. - Napirend: - 2. Jelentés az 1984. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről. Javaslat az 1985. évi feladatokra. - - Szóbeli kiegészítés. 27-39.
és a létszámcsökkenést is kisebb mértékűnek tételeztük fel. Mindezeket figyelembe véve kell, hogy értékeljük most az elért teljesitményeket. Elmondhatjuk, hogy az üzemek döntő többsége időben hozzáfogott a pártbizottság határozatának végrehajtásához. A tett intézkedések, az erőfeszitések eredménnyel jártak. Az üzemek nye>\ resége "csak" 2oo millió forinttal csökken. Központi eszközökkel szanálni mezőgazdasági üzemet várhatóan nem kell. A jelentős aszálykár ellenére az állatállomány takarmányszükséglete biztosított. Az üzemek az esedékes hiteleket vissza tudták fizetni. Tizenkétezer ember vált meg a szövetkezetektől. A nagy mozgás, a rendteremtés nem váltott ki politikai feszültségeket. Ezekért az eredményekért a mezőgazdaságban dolgozókat elismerés illeti. A megyei eredményekan hm1111 azonban a mezőgazdaságban is tapasztalható, hogy a feszesebb feltételek reeíls^ az üzemek gazdálkodásának eredménye tovább differenciálódott. Az alkalmazkodás sikerét több fontos tényező befolyásolta. A szabályozók szigoritása és a gazdálkodást nehezitő egyéb tényezők legnagyobb mértékben sújtották azokat az üzemeket, ahol nagy az alaptevékenységen kivüli tevékenység. Ezen a körön belül is további jelentős különbségek tapasztalhatók attól függő en, hogy milyen a kiegészitő tevékenység szerkezete, irányitásónaH: és OJTL ellenőrzéséSŐT n>óaj¥. Az agglomerációban működő nagy szövetkezetek igen nehéz helyzetben kezdték az évet. Ezek közül példaként emlitve, a fóti Vörösmarthy termelőszövetkezet talponmaradása többekben megkérdőjeleződött. Tanulságos a szövetkezet reagálása. Felülvizsgálták a kiegészitő tevékenység jövedelmezőségét és a már nem gazdaságos termelést leépitették, átszervezték. A tsz. egészében bevezattók a teljesitménybérezést. Drasztikusan csökkentették a költségeket. Egy esztendő alatt az összes létszám kb. 4o %-ára, az árbevétel pedig a felére csökkent. De az egy dolgozóra jutó nyereség közel duplájára nőtt. A szövetkezet rendezte a tevékenységét, megszilárditotta a gazdasági alapjait, kigazdálkodta az átmenettel járó költségeket. Amit megtettek, döntő jelentőségű és bátor lépés. Ők sem tekintik a dolgot befejezettnek, célul tűzték ki a termőhely, a termelési és szellemi potenciál az eddiginél sokkal jobb kihasználását. •