MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1984. május 11.

2/198. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-71. • 1984. május 11. - Napirend: - 1. Tájékoztató a KB 1984. április 17-ei üléséről. - - Szóbeli beszámoló. (A nemzetközi kérdésekről.) 7-35.

A továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatnak három fontos súlyponti kérdése van: - az egyik a központi irányítás, a kormányzati munka erősítése, hatékonyságának javítása, - a másik a vállalati önállóság fokozása, a vállalkozóbb jellegű vállalati magatartás feltételeinek megteremtése, - a hamadik, olyan intézményi, szervezeti és eszközrendszer kidol­gozása, amely lehetővé teszi mind a kormányzati munka, mind a vál­lalati gazdálkodás hatékonyságának javítását. Az irányítási rendszer továbbfejlesztése összességében komplex és fokozatos intézkedés-sorozatot jelent. Komplex olyan értelemben, hogy a változások kiterjednek a gazdaságirányítás egészére: a ter­vezésre, a gazdasági szabályozórendszerre, az intézményi rendszerre, az emberi tényező, az alkotókészség szerepének növelésére. A fokoza­tosság alatt azt értjük, hogy nem egyidőben léptetünk életbe minden intézkedést, hanem egy középtávú terv időszaka alatt. A fokozatos­ság nem bontja meg ugyanakkor a koncepció egységes rendszerét. Havasi elvtárs ezt követően az előadói beszédében részletesen fogT lalkozott a termeléssel szemben támasztott követelményekkel. Ebből kiemelném azt a megállapítást, hogy a tervezésnek jobban meg kell felelnie a fejlődési szakaszból fakadó követelményeknek. Szükség van arra, hogy a tervezés átfogóbban, hatékonyabban foglalkozzon a gazdaság jövedelemtermelő képességét leginkább segítő folyamatokkal, a szelektív fejlesztéspolitikával, a nem gazdaságos tevékenységek visszaszorításával, a beruházási tevékenység minőségi oldalaival, az egynesúly-probléma megoldásával, kezelésével. A tervezésnek a jövőben fokozottabban kell a társadalmi folyamatok felé fordulnia. Ez egyfelől szükségessé teszi a gazdasághoz szoro­san kapcsolódó társadalmi folyamatok, a szociálpolitika, az oktatás, szakemberképzés, a közművelődés jobb, szervezett beépítését a terve­zésbe, az elosztásban a társadalmi igazságosság jobb érvényesítését, másfelől a társadalmi és gazdasági folyamatok közötti kölcsönös kap­csolatok megalapozottabb számbavételét, tudatos alakítását, az elő­revivő elemek fejlesztését, erősítését.

Next

/
Thumbnails
Contents