MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1984. január 13.

2/196. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-152. • 1984. január 13. - Napirend: - 2. Jelentés az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről. Javaslat az 1984. évi feladatokra. - - Szóbeli beszámoló. 83-100.

- lo tett erőfeszítéseket. Még csok a kezdeténél tért viszont az anyagfelhasználás csökkentésére, a melléktermékok óo hulladékok máoodlogos hasznosításéra irányuló kormányprogram végrehajtása* Időnként nyilvánosságra hoznak adatokat arról, hogy mit jelont a népgazdaság szintjén 1 j-os anyagmogtakaritás /lo mrd Fi körül, do Post megyében í3 1 milliárd ;./, Tapasztalataink arra utalnak, hogy még ha nagyon jól dolgozunk, a tartalékaink akkor is ook évre oiogondőok* Hiszen sok ipari termék előállítására az ipari üzemek 2o-3o >kal több anyagot fordítanak, mint a fejlett országokban, A mezőgazdasági melléktermékeknek jelenleg G-7 .>át haaználjuk fel onorgetikaí célokra, dolonlog ozükek aZr-onyagl feltételek is, do a feladat nagyságát jelzik a számok és a lehetőségeken belül mindent meg kell tenni. Igen sokan tekintik korlátozó tényezőnek a munkaerőt, Ml ezt általában nem fogadjuk el. Ott látunk népgazdasági szempontúéi is mérlegelendő problémát, ahol folyamatos üzemben alapvető ellátási feladatokat látnak el /DHV, •CM,,,/ és bármilyen jó teljesítmény mellett sem képesek a bérszínvonalukat ágy emelni, hogy megtarthassák a legszükségesebb munkaerőt. Egyébként általában ma 2.0 gyakori a neylóvo munkaerőhöz való indokolatlan ragaszkodás, a hiánypszichózis nagyobb vállalati igényeket teremt a tényleges szükségleteknél is, A Munkaügyi Szemle novemberi számában jelont meg egy tanulmány, amelyből néhány figyelemreméltó adatra hivatkoznék* 1903* I* félévében az egy évvel korábbihoz az ipari termelés volumene nem változott, a termelékenység színvonala lényegében a létozámcsökkenés hatására nőtt 2,9 ,>kal. Ha az iparvállalatok létszámnövekedósi szándékai megvalósultak volna, a termelékenység csökkent volna* Az igények jelzésekor nem számolnak az értékesítési lehetőségekkel, az import és a beruházás korlátaival, A tanulmány fedezetlen munkaerőhiánynak az ipar egészében csak o,0 ,jOt mutat ki /Post megyében 1,6 :>ot/, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a nyugdíjas foglalkoztatás 1903-ban érezhetően csökken annak ellenére, hogy a munkavállalás lehetőségei ez órakeret és az összeghatár felemelésével kibővültek* /Azóta valamelyest módosultak az adatok, de a jelenségek lényegesen valósak*/ Egyébként a vállalatoknak talán nem is a létszám a fő gondja, sokkal inkább az összetételben!, illetve a minőség! hiányok. Egyre nagyobb szorepot kap tehát a képzés, átképzés és a tervszerű át-