MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1983. november 29.

2/195. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-68. • 1983. november 29. - Napirend: - 1. Az ipar helyzete és feladatai Pest megyében az MSZMP KB 1983. július 6-ai határozata alapján. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-9.

sadalmilag szükséges ráforditásokat ismerjék el. Vállalatunknál igyekszünk ezt felmérni és megvalósítani. A pártszervezet feladata nem lehet csupán követelés, szükséges a feladatvállalás segítése

} érvényesítése, ellenőrzése. A figyelmet felhívnám arra, hogy a jó módszereket segítsük általánossá tenni. Az irásos jelentés, az elhangzott szóbeli kiegészítés megítélésem szerint útmutatást ad a népgazdasági elvárásokhoz, meghatározza és segítséget nyújt a jövőbeni faladatokhoz. Ballai László elvtárs: Csatlakozik azokhoz, akik úgy nyilatkoztak, hogy az értékelés, a feladatok megyén belüli súlypontjainak meghatározása megfelelő, jó. Egyetért és hozzáteszi^ hogy a mai napirend tárgyalása - a dokumentum, a szóbeli kiegészítés es vita méltónak tekinthető a népgazdasági fontosságú Pest megyei ipar értékeléséhez. Hogy a IV. fejezet önálló állásfoglalásként kerüljön a felső szervekhez - ezzel is egyetért. A továbbiakban néhány népgazdasági szempontú gazdaságpolitikai témáról szólt. Egyetért Halász elvtárssal, az' ipar mindig is gelentős állást foglalt el a gazdaságpolitikánkban. Ez év nyarán önálló napirendként tárgyalta a KB az ipar helyzetét és hozott ebben a kérdésben határozatot. Ez a határozat összegezte iparunk történelmi útját, a szocialista ipar fejlődését, kialakította álláspontját a mai helyzetről, s a legfontosabb feladatokat meghatározta. A KB állásfoglalása segítséget ad az ipar megítélésében egy jobb egység kialakításához. A Pest megyei határozat jól kapcsolódik a KB-határozat ilyen értelmű felfogásához. Szükség volt önállóan megtárgyalni az ipar helyzetét, feladatait azért is, mert az 1977• október 20-i "A külgazdasági stratégia és a termelési szerkezet hosszútávú feladatai" c. KB határozatban nyilvánosságra került, hogy a magyar népgazdaság struktúrája problémával került szembe a külgazdasági átrendeződés miatt. A strukturális probléma ma is abban all, hogy az energiahordozó tüzelőféleség és ipari anyagokból importra szorulunk jelentős mértékben. Zömében feldolgozóipari termékekkel tudunk fizetni és mert feldolgozott ipari termékeink versenyképessége az ipar összességében a nemzetközi piacokon még nem éri el a kívánt szintet, mindaddig, amig iparunk, főként feldolgozóiparunk műszaki színvonalban, versenyképességben, minőségben nem zárkózik fel a nemzetközi piacokon jelenlévő gyártmányokhoz, termékekhez, - az ország veszteségbe kerül. Az energiahordozók, ipari nyersanyagok árai a világpiaci árak robbanása után tízszeresére növekedtek, kőolajtermékeknél 15-20 # körül van. A feldolgozott termékek árai ugyanakkor nem nőttek olyan mértékben, mint ahogyan az energiahordozóké. 1975-77-ben ezt mi felismertük. A KB ezévi júliusi határozata újra megállapította, hogy a kőolaj és más termékek felhasználását fékeznünk kell, mert az 1977-es határozat után is növeltük a kőolajfeldolgozást. Felismertük

} hogy a fajlagos energiafelhasználásunk a többi országokét meghaladja es hogy a szénnek újra jelentős szerepe lehet a magyar gazdaság fejlődésében. Ezek lényeges pontjai a kritikának, ezt a KB önkritikusan meg kellett hogy állapítsa. 1978. decemberében a külgazdasági egyensúly rosszabb lett, meg kellett állítanunk a további romlást. Ez a gazdasági irányvonal azóta tart. Az egyensúly romlást megállapítottuk, jelentős eredményeket értünk el a külkereskedelmi mérlegben. 1983-ban megkezdtük a konvertibilis elszámolású adósság csökkentését, 1984-ben pedig tovább kell mérsékelni azt. Import növelésre, hitelfelvételre sem a szocialista országokból, sem a tőkés országokból nem számithatunk mert a felvehető hitelek mértéke behatárolt, ezért is el kell kezdeni a rubel-elszámolású forgalmunkban 1986-90 között terheinket mérsékelni. Különben előállhatna olyan helyzet, hogy egyre növekvő exportra kényszerülnénk és a hazai erőforrásokat kellene átcsoportosítani. Eredményeink tehát jelentősek az elmúlt 4-5 évben, de a magyar ipar fejlődése lefékeződött, évi átlagos növekedése 1/3-át éri Q