MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1983. november 29.
2/195. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-68. • 1983. november 29. - Napirend: - 1. Az ipar helyzete és feladatai Pest megyében az MSZMP KB 1983. július 6-ai határozata alapján. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-9.
Ugyancsak kiegészítést javaslok a 8. oldal első bekezdéséhez, amelyben a vállalati belső irányitási rendszer túlzott centralizálásáról van szó, megállapitva, hogy a döntési hatáskör- szük, alacsony hatásfoka nem ösztönöz. E bekezdésnél is konkrét feladat meghatározást javasolok, a "sürgető és jogos igény a fejlesztés szövegénél" helyett A gyárak, gyáregységek, telephelyek készitsenek el határidőre konkrét j a Vaslatokat és megoldási varriánsokat az irányitási rendszerük és döntési hatáskörük szükségesnek tartott módosítására. Gazdaságunk a tűrőképesség határán van, a külföldi hitelek, a kamatok igen konkrét előirt határidős kötelezettségek. Tehát a feltételek megteremtését és tevékenységeinket is határidőre kell elvégeznünk. A 8.oldal 2 bekezdésében: az anyag és energiatakarékosságról két részt emelnék ki, melyet szükségesnek tartok jobban kihangsúlyozni. Az egyik termelési alapkérdés az import, anyag- és alkatrész takarékosság. Ezért ezt intézményes módon kell felülvizsgálni, az indokoltság mertékét minősiteni. A másik nagyhorderejű takarékossági gond, amely nem kap kellő figyelmet ez a selejt. Ez mint költségtényező igen jelentős, a termelésben 60-80 % általában. Véleményem szerint az alapprobléma az, hogy a vállalatok "önkényesen" tudják meghatározni az un. "megtérült selejtet". Ami elvonja a figyelmet, illetve leplezi az okozott, vagy keletkezett kár nagyságát. Javasolom a minőségi bérezési rendszer bevezetését. Az előterjesztésben megfogalmazott feladatok, a fő teendőkre irányulnak, a fejlődést igénylik, ezekkel egyetértek. Kérem kiegészitő javas lataim megfontolását. A IV. bekezdésben megfogalmazott ajánlásokkal egyetértek, elfogadását javaslom. Bernáth Tibor elvtárs: Egyetért az anyaggal, a szóbeli kiegészítéssel. Tájékoztatja a Pártbizottságot, hogy a Pest megyei KISZŐV 4#/-át teszi ki a megye iparának, tevékenységük súlyuknak megfelelő. Budapest után Pest megyében van a legtöbb uj vállalkozási forma, összesen 33 kisszövetkezet. 940 átalánydíjasuk van, a szolgáltatás területén a nehézségek ellenére 8 #-os növekedést értek el. A dolgozók véleménye nem általános, a maguk területén az uj vállalkozási formákat elősegitik, egyetértenekj de vannak konzervativ szemléletűek is. Az ipari szövetkezeteknél is van ilyen. A kisvállalkozások nálunk az ipari területen alakultak. A szabályozásban a hiányosságokat látjuk. A bruttó jövedelem adózása változatos, soknak tartjuk. A megyei Tanácsnak kellene adni ezt a hatáskört. Van olyan kisszövetkezet, amely a mikroelektronika területén végez tevékenységet, 28 egyetemi tanszékkel van a szövetkezetüknek szerződése. Gazdasági eredményeik nagyon jók ezen a területen. A többlábon állás kérdése: jellemző, elismert, az ipari szövetkezetek ezt az utat választották. Az idén 800 millió lesz a nyereség. Pontosnak tartják a dolgozók meggyőzését. A vezetők a 3-as követelménynek megfelelnek, stabilak. Herczenik Gyula elvtárs: A napirenden lévő kérdéshez a gödöllői városi Pártbizottságon összegyűlt gazdaságpolitikai tapasztalatok alapján szeretnék szólni. Ket kérdéssel foglalkozom: először a munkaerőhelyzettel, a kialakult vállalati, szövetkezeti gondolkodásmóddal, reagálásokkal, s ezekből leszűrhető következtetésekkel. Másodszor: a vállalatok és szövetkezetek közötti gazdasági kapcsolatokról, a fejlesztésben rejlő gazdaságpolitikai tartalékokkal. Gödöllő munkaerőhelyzete megegyezik az agglomerációban tapasztaltakkal. Az ipari létszám évi 2-3 #-kal csökken. A létszámcsökkenés rendkivüli gondokat okoz, intézkedéseket sürget. Nagy a fluktuáció, jelentős a csökkenés a jól képzett szakemberek. Vizsgálva az üzemi értékeléseket, összegezve azok tapasztalatait úgy 3
