MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1983. november 29.

2/195. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-68. • 1983. november 29. - Napirend: - 1. Az ipar helyzete és feladatai Pest megyében az MSZMP KB 1983. július 6-ai határozata alapján. - - Szóbeli kiegészítés. 12-25.

Hiszen a szocialista mezőgazdaságot az állam sokoldalú segitségével, az ipari munkásság közvetlen részvételével hoztuk létre és szilárdítottuk meg. A mezőgazdasági üzemek gyors fejlődését kedvezően befolyásolta a koncentrált ipari környezet, az iparral kialakult tartós gazdasági kapcsolat. A megyénkben élő keresőképes lakosságból mintegy 2oo ezer ember dolgozik jelenleg is az iparban /a bejárókat és a más ágazatokban ipari munkát végzőket is számolva/. Ezzel a legnagyobb^jjmnkáslakta megye vagyunk. A megye általános fejlesztésén belüIVegyTl<~megkülönböztetett tartalma, célja az ipari dolgozók élet- és munkakörülményeinek a folyamatos fejlesztése, a politikai munka javitása ezen a területen. Történelmileg visszapillantva,a fejlődés ive nálunk is óriási. A felszabadulás előtt Pest megye mezőgazdasági jellegű volt /most nem részletezem, hogy mi jellemezte azt a félfeudális mezőgazdaságot/. És volt még kisipar, meg háziipar. A 2o, vagy annál több foglalkoztatottal működő vállalatok száma a mostani megyehatárokon belül mindössze 33 volt. Cegléd, Dabas, Nagykáta és Gödöllő környékén szinte egyáltalán nem volt ipari üzem. Számitsuk még a háborús károkat és nagyvonalakban megrajzoltuk azt az alapot, amelyről elindult az újjáépités, az új üzemek ápá* imc, az ipari szöve.tkezetek szervezése. Tonwlaégooj .h»gv"[pártunk a Felszabadulás után az első pillanattól döntő szerepet vállalt az országépitő munkában. A napokban a kezembe került Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye kommunista alispánja, a sokunk által még ismert és tisztelt Házi Árpád elvtárs által 1945. december 1-én jóváhagyott iparfejlesztési koncepció. Ebben egyértelműen állást foglal az ipar fokozatos fejlesztése mellett. Indokai: hogy a terület egésze szociális és kulturális szempontból is csak igy fejlődhet, hogy a parasztság munkaerejét "a mezőgazdasági munka^ nyugvás idején" is értékesiteni kell, továbbá /mivel itt még élelmiszeriparról van szó/ rengeteg szállitást lehet megtakarítani azzal, ha nem a terményt szállitjuk Budapestre - majd vissza, hanem az ipart telepitjük ki a termelés helyére. Még egy idézetet engedjenek meg Házi Árpád koncepciójából: "Azonkivül a törvényhatóság ipari munkásságának nagyrészét meg lehetne kimélni attól az óriási fáradtságtól, amit a munkahelyére való mindennapi utazás jelent számára - legtöbbször életveszélyes