MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1982. szeptember 9.

2/186. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-79. • 1982. szeptember 9. - [Az első két napirendi pontot együttesen tárgyalták.] - Napirend: - 2. Beszámoló a hallgatók közgondolkodásának, közösségi magatartásának néhány kérdéséről a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. - - Beszámoló. 44-55.

A tanulás iránti kötelezettségük terén-sajnálatos módonegyfajta igénytelenség tapasztalható, amely a hallgatók egy részénél a minimális "elégséges" osztályzatok elérésére irányul -A Saját munkafegyelmüket a hallgatók 47 %-a közepesre, további 26 %-uk elégségesre értékeli. Az igénytelenség okai között említik meg pl. hogy a diploma minösitésétol nem függ az elhelyez kedés lehetősége, 111. a kezdöfizetés,a felsőoktatás jelenlegi rendszere és az ösztöndíj, nem ösztönöz eléggé a jobb tanulmányi munkára, a társadalom ma még nem ismeri el eléggé a minőségi munkát és a kiemelkedő teljesítményeket, stb. Ezzel szemben a legjobb hallgatók maximálisan kihasználják az egyetemi környezet által nyújtott lehetőségeket, javaslataikkal elősegitik a tanulmányi munka minőségi javitását, a követelményszint tartalmi növelését. Az oktatók egyrésze még nem tud megfelelően irányitani, a hallgatók többsége pedig nehezen szoktatható az önálló munkára, a folyamatos tanulásra, a tudatos önképzésre. Ebben kétségtelenül akadályozó tényezőt jelent: - a magas kötelező heti óraszám /32-28 óra/, amely ma már öt munkanapra oszlik el; - az előadások hagyományos módszere, amely inkább passzív befogadást, mint aktív együttműködést jelent oktató és diák között; - a számonkérés módszere, amely főként vizsgacentrikus felkészülést igényel. A közéletiségre való nevelés fontos eszköze a hallgatók bevonása a különböző állami és társadalmi szervek vezető testületeibe. Ezért a felsőoktatási intézmények sorában az elsők között valósítottuk meq a hallgatói képviseletet az egyeteci vezető szerveiben és ezzel együtt a KISZ jogosítványok rendszerét. Több olyan kérdésben kaptak /Tehetőséget az érdekképviseletre, amelyet, a jogszabályok csak jóval később irtak elő.