MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1982. május 5.

2/184. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-38. • 1982. május 5. - Napirend: - 2. A KB 1978. március 15-ei - a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, fejlesztésének feladatairól szóló - határozata végrehajtásának tapasztalatai a Váci járásban. - - Jelentés. 11-21.

Több mint looo-looo hektárral nőtt az erdő és a legelő területe. A szántóterület felén termelnek gabonát, nagyobbrészt búzát. Ez az összetétel felel meg az adottságoknak. A termelés szinvonala a termelési rendszerekhez csatlakozva jelentősen javult. A termelés jövedelmezősége jelenleg jó. A fajlagos hozamok nagyobb mérvű növelése csak jelentős plusz ráfordításokkal lenne elérhető. Nőtt viszont a napraforgó, a gyógy- és fűszernövény vetésterülete. A járás adottságai kedvezőek a gyümölcstermeléshez, különösen jó hagyománya van a bogyósgyümölcsüek termesztésének. A kiöregedett ültetvényeket fokozatosan korszerű telepítésekkel váltották fel. Közel 7oo ha csonthéjas gyümölcsöt telepitettek a fóti, a kosdi, a perőcsényi termelőszövetkezetek. A nagyüzemekhez hasonlóan megkezdődött a zártkertek rekonstrukciója is. A málnatermesztés ellentmondásosan alakult. A korábbi, nagyobb mérvű állami támogatás mellett nőtt a nagyüzemi ültetvény és kisebb csökkenés volt a zártkertekben. Az 197o-es évek elején több mint l5oo ha málnaültetvény volt a járásban. A csökkenő állami támogatás és a kedvezőtlen felvásárlási gyakorlat csökkentette a kultúra iránti érdeklődést. Még ma sem tartjuk megfelelő partnernek a hütőipart. Az ültetvényterület 1978-79. években volt a legkevesebb, alig Soo ha. Kedvező viszont, hogy ez idő alatt a termésátlag közel kétszeresére nőtt, 35-4o q körül van hektáronként. Sok erőfeszités eredményeként az AFÉSZ-ek és a termelőszövetkezetek nagyobb figyelmet forditanak a háztáji ültetvényekre. Eredményesen segiti a bogyósgyümölcs programot a bernecebaráti termelési rendszer. "Jelenleg fellendülés van a málnatelepitésekben, főként a zártkertek és a háztáji gazdaságok szervezésével. Az állattenyésztés fejlesztésében meghatározó a városellátó jelleg. Főleg a tej, a baromfihús és a tojástermelés nőtt gyorsan. A rét- és legelőterületek, a tömegtakarmány termelési adottságok hasznosítására most van kibontakozóban a juh és a husmarhatartés. A szarvasmarhatenyésztő telepek többsége tejtermelésre szakosodott. Három év alatt több mint looo literrel nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés és meghaladja a 43oo litert. A fajlagos abrakfelhasználás viszont 46 dkg-ról 35 dkg-ra csökkent. A húshasznú tehénállomány ez évben eléri az 13oo-at. Az Alagi Állani Gazdaság 4