MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1981. február 13.

2/174. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-56. • 1981. február 13. - Napirend: - 1. Jelentés Pest megye gazdaságának V. ötéves tervi fejlődéséről. Javaslat a VI. ötéves terv ipari, mezőgazdasági fejlesztési koncepciójára Pest megyében. - - Szóbeli kiegészítés. 31-51.

- 2o működését a mezőgazdasági üzemek melléküzemágaival és a magánkisiparral. Bizonyosak vagyunk "benne, hogy a következő években nagyon sok minnek a hasznosításával tudunk megoldani. flogycocBi í'eiiAsaoguulg cet még dent minimális beruházással, a másodlagos gazdaság további lehetőségeiJO A gazdaság szervezeti kérdéseiből talán a legnagyobb jelentőségű /mert most a legfőbb akadályt jelenti/ a v

állalat belső irányítási rendszere. Régóta beszélünk róla, de rendkívül lassan jutunk előre. Ugy néz ki, mintha a gazdasági szabályozás megállt volna sok vállalat kapujánál, pedig annak ösztönző hatása az egész gazdaságra kell hogy kiterjedjen. A vállalatok vezetői például - jogosan - harcoltak az átlagbérszabályozás megszüntetéséért és a bértömeggazdálkodás bevezetéséért. De a Váci Hajógyárban és az Egyesült Izzó Váci Gyárában ma is —gyt* akadályozza a hatékony foglalkoztatást, hogy a nagyvállalat belül bérszínvonal-szabályozást alaimaz. A Hazai Eésüsfonó mint vállalat megkapta az önállóságot, de egy olyan nagy gyárat, mint a kistarcsai, direkt központi utasításokkal irányít. A termelőszövetkezetekben jobban kialakult a termelő részlegek önállósága, egy-egy olyan nagy szövetkezetben, mint a dunavarsányi, a gödi tsz., a Sasad, az Óbuda, Rákosvölgye, a Vörös Október tsz-ek több tucat önelszámoló egység működik. Az irányíthatóság és az érdekeli ség korszerű megvalósítása ezt meg is követeli. De a tsz-ekben is előfordulnak szélsőségek: r

e^yré^sjt^az indokolatlan centralizáció, másrészt a túlzott w^gSi^lC^lgStg^iiitúság", amikor csak a nyereséget írják elő az egységeknek és azon kívül teljes önállóságot adnak. Ez utóbbi már npj'nfkilpvuc elemükigf tartalmáig, akadályoz!**a vállalati célok érvényesítését, valamint az olyan feladatokat, mint a fejlesztési erők koncentrálása, a termékszerkezet átalakítása «• amolyofeat nem lehet csak érdekeltségi alapokon megoldani. A vállalaton belüli irányítási rendszert c

sak a konkrét körülményekre lehet kialakítani. Az egységek önállósági fokát, módját az irányítás rendszerén belül kell megoldani, figyelembe véve a vállalati feladatokat és a termelőegységek műszaki-gazdasági helyzetét. De egészében véve a mainál sokkal többJ5nállóságot kell adni a termelőegységeknek - természetesen érvényesítve a felelősséget is - mert ez van jobb hatással a teljesítményre, a fejlődésre. Mi azért beszélünk róla ilyen sokat, mert a gazdasági és társadalmi jelentőségére szeretnénk a vezető elvtársak figyelmét felhívni. Hiszen ehhez nem kellenek beruházások és seio^Tkülső feltétel.