MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1980. november 21.

2/171. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-67. • 1980. november 21. - Napirend: - 3. Az egészségügy helyzete, pártirányítása és továbbfejlesztésének feladatai Pest megyében. - - Szóbeli kiegészítés. 31-47.

dünk. Különösen nehéz a helyzet a megye központi körzetében, az agglomeráció és hozzá közel lévő területein. Itt van az ország legsűrűbben lakott része, ahol négyzetkilométerenként közel 3oo lakos él. Városok, járások sora él megyei kórházi háttér nélkül, igy Érd, Százhalombatta, Szentendre, a budai, szentendrei, ráckevei járások egésze, a monori, dabasi, nagykátai járás egy része. Mit jelent ez az állapot az itt élő lakosságnak? Ezek az emberek nemcsak a zsúfoltsággal, a betegküldözgetéssel, a kórházi ágyhiány szorongató gondjaival találkoznak, hanem azzal a kényszerű széttagoltsággal is, amely közel 600 ezer Pest megyei lakosnak azt jelenti, hogy 37 fővárosban működő intézmény 59 osztályára tartozik. Sorolva: az érdiek lo, a ráckevei járásból 17, a dabasiból 22, a budaiból 26, Szentendre város és járásból 27 fővárosban működő intézménybe tartoznak a betegek. Ez az állapot megyénkben évek óta tartós feszültséget jelent, de különösen kiéleződött az utóbbi években. Az állampolgárok joggal sérelmezik, hogy az ő számukra a sokat emlegetett egészségügyi integráció még a csirájában sem létezik. Ők a megtűrt állampolgárok a fővárosi intézményekben, akik egy influenza vagy más járvány idején bebocsátást sem kapnak a kórházakba .