MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1980. szeptember 29.

2/169. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-45. • 1980. szeptember 29. - Napirend: - 2. A KB 1978. március 15-ei - a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól szóló - határozata megvalósításának tapasztalatai a Gödöllői járásban. - - Jelentés. 10-25.

a napraforgó területe pedig négy év alatt majdnem a kilencszeresére emelkedett. Az üzemek földminőségeit is figyelembe véve a növények termésátlagai jónak értékelhetők. Emellett a mezőgazdasági üzemek között eléggé nagy a hozamok szóródása és a termésátlagok évenkénti ingadozása. A zöldségtermelés a megyei átlagnál jóval nagyobb részarányt képvisel a járásban. A zöldségtermelésben meghatározó szerepet játszik a turai, a vácszentlászlói és a kartali tsz. A zöldségtermő terület 80 %-át az ipari zöldborsó és a paradicsom adja, ezen belül a zöldborsó vetésterülete csökkenő, a paradicsomé növekvő tendenciát mutat. A járásban igen jelentős a fólia alatti primőrzöldségek termelése. A megyei zöldségprogram megvalósításához a "Rákosvölgye" Mg. Tsz. 6 240 m

2 új növényház termelésbe állításával, a turai és a vác szentlászlói tsz a PŐSZÖVKER GT kereskedelmi tevékenységével járult hozzá. Pőleg a zöldségtermelést illetően évről évre probléma a termelés, felvásárlás, feldolgozás, értékesítés összehangolatlansága. Nagyüzemi szőlőterület három tsz-ben és a Tangazdaságban van. A dányi és a "Rákosvölgye" tsz-ek rekonstrukciós munkákkal tették nagyüzemi müvelésre alkalmassá a szőlőterületüket. A következő tervciklusokban ezek a tsz-ek és a Tangazdaság jelentős szőlőtelepítést terveznek. A járás gyümölcstermesztésére jellemző, hogy nagyon sok a kisterületü ültetvény. A nagyüzemi gyümölcsterület zöme termelésre alkalmatlan, ami a rosszul megválasztott telepítési helyből adódik. A gyenge termőképességü gyümölcsösök jelentős része 1985-ig amortizálódik. Az állattenyésztés színvonala tovább javult. A termelési céloknak jobban megfelelő intenzív állatfajták beszerzése és tartása megkövetelte az iparszerü nagyüzemi termelés kialakítását, a tartástechnológia folyamatos korszerűsítését, az állategészségügyi helyzet javítását. A szarvasmarha- és a tehénlétszám négy év alatt 10-11 %-kal emel-