MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1979. december 13.
2/166. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-56. • 1979. december 13. - Napirend: - 1. Tájékoztató a KB 1979. december 6-ai üléséről. Írásos javaslat az 1980. évi gazdaságpolitikai cselekvési programra. - - Jelentés. 7-15.
vető termelőszövetkezet. A napraforgótermés több mint kétszeresére nőtt. Harminc mázsa fölötti átlagtermést takaritott be az abonyi József Attila, a ceglédi Lenin és a tápióbicskei Április 4. termelőszövetkezet. A gabona- és borsótermelésben a jó előkészítési munkák ellenére a kedvezőtlen időjárás miatt a hozamok több mint 3o %-kal elmaradtak az előző évitől. A zöldség- és burgonyatermelés területe csökkent, szerkezete igazodott a felvásárló és feldolgozó vállalatok megrendeléseihez. A termelői -felvásárlói kapcsolatok ez évben sem javultak a szükséges mértékben. Sajnálatos módon a területcsökkenés főleg a bázisgazdaságokban okozott gondot. Közülük egyesek elvesztették a zöldségtermesztésre adott fejlesztési alap juttatást, máshol szerződés nélkül is kényszerültek zöldséget termelni. Nőtt a paprika, a paradicsom, a dinnye és a primőrzöldség termelés. A zöldségtermelésben továbbra is kiemelkedőnek bizonyult: az abonyi Uj Világ, a vecsési Ferihegy, a turai Magyar-Kubai Barátság, a budapesti Szabadság és a Duna termelőszövetkezet. A mezőgazdasági üzemek és feldolgozó vállalatok bővítették tároló- és feldolgozó kapacitásukat. A legjelentősebb fejlesztések a Duna, a Vörös Október, a ropno-' ri Kossuth és a dabasi Fehér Akác termelőszövetkezetekben valósultak meg. Az állattenyésztés termelése dinamikusan, a tervezettet meghaladó mértékben, 6 "o-kal nőtt. A tejtermelésben ez évben is kiemelkedő eredményt értek el. A nagyüzemek tejtermelése 9 /j-kal emelkedett, az átlagos megyei tejhozam eléri a 4ooo litert. A legjobb eredményeket a dunavarsányi Petőfi, a vácszentlászlói Zöldmező, a kocséri Petőfi termelőszövetkezetekben és a Kiskunsági Állami Gazdaságban érték el. A megye összes huskibocsátása 6 %-kal magasabb, mint az előző évben volt. A legnagyobb növekedést marhahustermelésben a ráckevei Aranykalász és a nagykőrösi Mészáros János szövetkezetek, juhhústermelésben a gödi Dunamenti, a dömsödi Dózsa szövetkezetek, és a Kiskunsági Állami Gazdaság, sertéshústermelésben a ceglédi Tangazdaság, a törteli Dózsa és a dunavarsányi Petőfi termelőszövetkezetek, baromfihustermelésben a hernádi és a gödi termelőszövetkezetek érték el. A kisállattenyésztésben továbbra is gyors ütemű fejlődés valósult meg, melyet jelentősen segitett a dunavarcányi /ÜL