MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1979. szeptember 21.

2/165. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-68. • 1979. szeptember 21. - Napirend: - 1. Az MSZMP Monori Járási VB jelentése a mezőgazdaság helyzetéről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-6.

Egyre jobban előre látják, megtervezik a fejlődést üzemi és járási szinten is. A KB 78. III.-i határozata elősegitette, hogy tovább tisztázzék a járásban a terveik megvalósítását. A járás munkájában követésre méltó, ahogyan szervezik az üzemek összefogását, a közös beruházásokat, a termék értékesitésének a folyamatosságát. Más területeken is lehet belőle tanulságokat levonni. A legfőbb tanulságok ezek voltak a járás fejlődéséből levonhatók . A járás mezőgazdasága jól helyzekedik el a megye mezőgazdaságában. A növénytermelésről nem szólok részletesen; fejlődés van ebben a vonatkozásban. A megyei szinvonalat elérte. Az állattenyésztésben differenciáltabb a helyzet. A szarvasmarhatenyésztés volumene elmarad a megyei átlagtól. A tejtermelés színvonalában a megyei átlagot már elérte a monori járás és ez önmagában is értékelhető, ezt büszkén mondom, mert az országban a megyei átlag a legjobb. Az abrak gazdaságos hasznosításában, a tej termelésénél jó eredményeket érnek el az elvtársak. Hústermelésnél még gyengébb az eredmény. Sertéstenyésztés: kicsi és gazdaságtalan vulomenében, mégis fontos a járásban. A juhtenyésztés: a megyei átlagnál gyorsabban fejlődik. A kiegészitő tevékenység: az állami gazdaságban ez az arány kisebb volt, javitani kellene. Az élelmiszerfeldolgozó kapacitás ujabb lendületet visz ebben az időben. A fejlesztésekbe való közös részvételben minden gazdaságot és járáson kivüli gazdasági egységet segiteni kell. Termelékenység, hatékonyság: a termelőszövetkezetekben alacsonyabb a gazdaságosság hatékonysága. Az állami gazdaságokban magasabb a megyei átlagnál. Feladatokat jeleznek ezek az összehasonlítások. Az elkövetkezendő időben a gazdaságosságra, a termelés hatékonyságára különleges figyelmet kell fordítani a gazdasági üzemekben, ezen belül a monori járásban is. A mezőgazdasági üzemekben a felvásárlási árak, gépek, ipari termékek vonatkozásában mik várhatók; nem tudom ezt az információt megadni, a mezőgazdasági üzemekben sem várhatunk jobbat mint a népgazdaság más ágaiban. Feszesebb helyzet e^z mint a népgazdaság másik területén, amely kényszeriti a mezőgazdasági üzemeket a hatékonyság irányába. Itt sok a tartalékunk. A terepen gyorsan mozgásba kell hozni a lehetőségeket, amelyek adottak. Ilyenek: 1/ az önköltség kérdése, annak csökkentése. A termelés méretei, korszerűsítés, takarékosság mindennel. 2/ Többlet-bevételre törekedni, magasabb értékű termékeket létrehozni. Vetőmagtermeltetés növelése ugyanakkora befektetéssel. A feltételek megvannak ahhoz, hogy magasabb értékű termelékenység arányát növeljük. Magyari elvtárs problémájával egyetértek. Egy dolgot érzek erősnek; a központi tervezés számlájára való fogalmazást. Az én véleményem, hogy a központi tervezés nem tekinti tévedhetetlennek magát és, hogy nincs rajta javitani való. Az a kérdés, hogy az állattenyésztést fejlesszük-e, kemény kérdések ezek a tervező szervek számára is. A felvásárlási árakat jobban fogjuk emelni, azért mert nemcsak egyfajta szempont van a tervezésnél. Egyre belterjesebbé kell tenni a mezőgazdaságot, ezért az állattenyésztésre szükség van. Többféle szempont alapján tervezni; a problémát igaznak tartom, amit Magyari et. elmondott. Én nem azt mondom, hogy a központi